Kezdenek teljesen megbolondulni az agresszorok: Lukasenka „bizonyítékokat” adott Putyinnak arról, „fake news” a bucsai mészárlás

Hírösszefoglaló az orosz–ukrán háborúból 2022. április 12-én este.
Garai Szakács László

2022. április 12. 21:31

Kezdenek teljesen megbolondulni az
agresszorok: Lukasenka „bizonyítékokat” adott Putyinnak arról,
„fake news” a bucsai mészárlás

Újabb légiriadó volt Kárpátalján

Kedden megszólaltak a légvédelmi szirénák Kárpátalján, ahol az utóbbi hetekben szinte mindennaposakká váltak a légiriadók. A figyelmeztetést a légiveszélyre a megye teljes területére kiadták, a településeken megszólaltak a szirénák és az okostelefonokra telepített speciális alkalmazások is veszélyt jeleztek.

 

A riadó ezúttal csupán pár percig tartott, de korábban több órás légiriadóra is volt példa. Az orosz támadás intenzív időszakában előfordult, hogy három-négy riasztást is elrendeltek egyetlen nap alatt, de a Magyarországon kívül Lengyelországgal, Szlovákiával és Romániával határos Kárpátalját mindeddig nem érte légicsapás.

 

Légiriadó esetén a lakóhelyen ki kell kapcsolni a gázt, a villanyt és a legfontosabb iratokkal, valamint némi víz- és élelmiszertartalékkal óvóhelyre kell vonulni. Ha ez nem lehetséges (például nincs a közelben ilyen), akkor a lakóház pincéjébe kell behúzódni, végső esetben pedig a fürdőszobát vagy hasonló zárt helyiséget javasolják igénybe venni.

 

A légiveszély elmúltáról a szirénák hangján kívül a rádiók, az okostelefonok alkalmazásai és a közösségi oldalak segítségével is tájékoztatja a lakosságot a területileg illetékes katonai közigazgatás.

 

Nehezek a tárgyalások Oroszországgal, de folytatódnak

Jelenleg nagyon nehéz tárgyalni Oroszországgal, ennek ellenére folytatódnak az egyeztetések – jelentette ki kedden Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az ukrán tárgyalóküldöttség tagja. A tisztségviselő arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden azt mondta, a Kijev melletti Bucsában történt atrocitások után zsákutcába jutottak az orosz–ukrán béketárgyalások. Az orosz elnök azt állította, hogy az ukrán fél kihátrált az Isztambulban elért kompromisszumból, amelynek értelmében, mint mondta, a Kijev követelte biztonsági garanciáknak a Moszkva által elcsatolt Krímre és a Donyec-medencére nem kell kiterjedniük.

 

Podoljak szavai szerint a tárgyalásokon Oroszország változatlanul a nyomásgyakorlás eszközét használja. Leszögezte ugyanakkor, ha nehéz is tárgyalni, zajlanak az egyeztetések.

 

„Nyilvánvaló, hogy jelenleg a tárgyalási folyamat érzelmi háttere összetett. Nyilvánvaló, hogy az ukrán delegáció kizárólag ukránbarát és átlátható keretek között dolgozik. Az is világos, hogy az orosz fél ragaszkodik hagyományos taktikájához, hogy nyilvánosan nyomást gyakorol a tárgyalási folyamatra, beleértve bizonyos nyilatkozatokat is”.

 

Podoljak a Twitteren közölte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök és az ukrán fegyveres erők vezetése keresi a lehetőséget, hogy segítsen az ukrán katonákon, akik másfél hónapja harcolnak Mariupolért az orosz csapatok ellen. Hozzátette: az ország katonai-politikai vezetése tisztában van azzal, hogy az Azovi-tengerparti kikötővárost védő katonáknak ellátási problémáik vannak. A Mariupolban szolgáló ukrán haditengerészek már hétfőn nyilvánosságra hozták, hogy fogytán vannak a lőszerrel és élelmiszerpótlás sem érkezik a városba.

 

Közben Szerhij Orlov, a mariupoli polgármester helyettese szintén azt állította, hogy az orosz erők vegyi támadást hajtottak végre városa ellen. „További részletekkel nem szolgálhatunk, de a hadsereg megerősítette, hogy ez megtörtént” – idézte az UNIAN ukrán hírügynökség Orlovot. Pavlo Kirilenko, Donyeck megyei kormányzó a CNN amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában közölte, hogy a blokád alatt lévő Mariupolban az orosz hadsereg tevékenysége miatt 20-22 ezren haltak meg. A kulcsfontosságú kikötővárost március eleje óta tartják körbezárva az orosz erők. A vegyi támadással kapcsolatos kérdésre válaszolva, Kirilenko kijelentette: „tudjuk, hogy tegnap éjjel, éjfél körül, a mariupoli kohászati üzem közelében egy drón ledobott egy még ismeretlen robbanószerkezetet, és ezután három ember rosszul lett”.

 

Kirilenko a Telegram üzenetküldő portálon azt is írta, hogy az orosz csapatok már második napja nem engednek ki a városból egyetlen polgári személyt sem, még saját autójukon sem hagyhatják el Mariupolt. „A humanitárius folyosók, amelyek legalább egy irányba, a városból kifelé nyitva voltak, most, sajnos, nem működnek”.

 

Közben a Kijev megyei Bucsában már 403, különös kegyetlenséggel megkínzott és megölt ember holttestét találták meg – mondta el Anatolij Fedoruk, a város polgármestere. Hozzátette, hogy kedden a város megkezdte a holttestek exhumálását a második tömegsírból, ahol 56 embert temettek el. Ezenfelül feltárásra vár még négy temetkezési hely, amelyek magánterületen vannak. Fedoruk szerint sokak holttestét erdősávokban, erdőkben és az orosz csapatok bevetési helyein találják meg, éppen azokon a helyeken, ahová a helybeliek elmondása szerint az elrabolt embereket vitték.

 

Putyin nagyon nincs jól: neonáci ukránokról szónokol

Elkerülhetetlen és csak idő kérdése volt az összecsapás az Ukrajnában kinevelt oroszellenes erőkkel – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a Vosztocsnij űrközpontban, és ezeket is mondta:

 

  • „Ukrajnát elkezdték oroszellenes hídfőállássá átalakítani, elkezdték felnevelni a nacionalizmus és a neonácizmus ott már régóta meglévő csíráit”.
  • „Szándékosan növesztették a neonácizmus csíráit, és Oroszország összeütközése ezekkel az erőkkel elkerülhetetlen volt, csak az alkalmas időt várták a támadásra”.

 

Putyin szerint az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háború céljainak elérésével Moszkva egyfelől megsegíti a Donyec-medence népét, másfelől „intézkedéseket tesz Oroszország biztonságának garantálása érdekében”. Putyin kedden Vosztocsnijban megbeszélést folytatott Aljakszandr Lukasenkával, az eseményt követő sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ukrajnai „hadművelet” a tervnek megfelelően halad. Az orosz elnök közölte, hogy olyan dokumentumokat kapott vendégétől, amelyek megcáfolják a bucsai „provokációról” szóló „fake híreket”. A kapott anyagról annyit árult el, hogy tartalmazza, ki milyen járművön érkezett meg a településre és szervezte meg az ott történteket.

 

Nem lesz már ugyanaz a kapcsolat Oroszországgal, mint korábban

Lehetetlen visszatérni a normális kapcsolatokhoz a mai Oroszországgal, az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűntetteket meg kell vizsgálni, az elkövetőket pedig felelősségre vonni – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök kedden Varsóban, a lengyel államfővel közös sajtóértekezleten. Az Andrzej Dudával folytatott tárgyalásokat követő sajtóértekezleten Steinmeier kulcsfontosságúnak nevezte az európai „egység és elszántság” megőrzését az ukrajnai háború során. Úgy látta: a konfliktus „a szolidaritásunk és a védelmi képességeink erőpróbája lesz”.

 

Hangsúlyozta: lehetetlen „visszatérni a normalitáshoz ezzel az Oroszországgal”, hiszen „az egész világ látta” az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket, amelyeket most dokumentálni és kivizsgálni kell, az elkövetőket és a politikai döntéshozókat pedig felelősségre kell vonni. Steinmeier aláhúzta: Ukrajnában „barbárság történik, amelynek véget kell érnie”. Ez a német államfő szerint akkor következik be, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök „parancsot ad a hadseregének a fegyveres műveletek befejezésére”. A német elnök ezt követően arra szólította fel Putyint, hogy tegye lehetővé a civil lakosság evakuálását az ostromlott Mariupol dél-ukrán kikötővárosból. Ígéretet tett arra, hogy Németország folytatni fogja az ukrajnai menekültek befogadását, amelyet az egész Európai Unió és partnerei közös feladatának nevezett.

 

Andrzej Duda lengyel elnök Moszkvával szembeni újabb, kemény szankciókat szorgalmazott. Elmondta: Lengyelország hálás lenne, ha Berlin támogatná az ukrajnai menekültek befogadását célzó uniós különalap létrehozását. Az alap létrehozására hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szólította fel az Európai Bizottságot (EB). 

 

Morawiecki az EB 2016-ban létrehozott, hatmilliárd eurós pénzügyi alapot említette példaként, amellyel a migrációs válság törökországi kezelését segítették.

 

Könnyebben jutunk uniós forrásokhoz, amiket az Ukrajnából menekülők megsegítésére kell fordítani

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta azt a jogszabály-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy az uniós tagállamok ebben az évben összesen 3,5 milliárd euróval (mintegy 1300 milliárd forinttal) nagyobb összeget kapjanak az Ukrajna elleni orosz háború miatt menekülők befogadásának megkönnyítésére. A tájékoztatás szerint az intézkedés azoknak a tagállamoknak a támogatására irányul, amelyek fogadják és elszállásolják a háború elől Ukrajnából a területükre érkező menekülteket. Lehetővé teszi, hogy a tagállamok gyorsabban hozzáférjenek az infrastruktúrára, lakhatásra, felszerelésekre, valamint foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási, egészségügyi és gyermekgondozási szolgáltatásokra fordítható uniós forrásokhoz. A kiegészítő támogatás az Ukrajnából érkezett és befogadott menekültek számától függően áll majd a tagállamok rendelkezésre.

 

A tanácsi közlemény a részleteket ismertetve arról tájékoztatott, hogy a jogalkotási határozat módosításokat vezet be a kohéziós célú és az európai területeknek nyújtott helyreállítási támogatás (REACT-EU) forrásaiból nyújtott előfinanszírozás növeléséhez.

 

Az uniós forrásokból 2022-ben folyósítani tervezett előfinanszírozást 11 százalékról 15 százalékra növelik minden tagállam esetében. Azon tagállamok esetében pedig, amelyekben az Ukrajnából érkező menekültek száma a háború kezdete utáni első hónap végén meghaladta a lakosság egy százalékát, 11 százalékról 45 százalékra emelkedik az előfinanszírozási arány. Emellett a jogszabály személyenkénti egységköltséget vezet be, amely egyszerűbbé teszi a források mozgósítását. Ez lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy alapvető támogatást tudjanak nyújtani az Ukrajnából érkező, lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek alapvető szükségleteinek biztosítására. A módosítások célja, hogy csökkentse a tagállami költségvetésekre nehezedő nyomást, így a tagállamok jobban tudják kezelni az Ukrajnából érkező menekültek beáramlását.

 

Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint az előfinanszírozás Magyarország esetében nagyságrendileg 300 millió euró, mintegy százmilliárd forint.

 

 

(MTI)