Két újabb geotermikus hőkörzet kapcsolódik be a szegedi távfűtőrendszerbe
2022. november 17. 16:39
Medgyes Tamás, a hőszolgáltató operatív igazgatója elsőként a geotermikus hőenergia szegedi hasznosításának főbb elemeit mutatta be.
Elmondta, Szegeden európai uniós támogatással, 25 milliárd forintból 2018 óta kiépülő geotermikus rendszer kilenc fűtőkörből áll, 23 fűtőmű és 239 hőközpont kapcsolódik a rendszerhez.
Miden helyszínen egy-egy fúrt kutat helyeznek üzembe a 95 fokos melegvíz felszínre hozásához, és mivel minden köbméter kitermelt forró vizet a felhasználás után vissza kell juttatni a mélyrétegekbe, ezért minden kúthoz két-két visszasajtoló berendezés is tartozik.
A kilenc részből álló rendszer négy eleme – Felsővárosban, az Odessza lakótelepen, az Északi városrészben és Rókuson – már korábban elkészült, most az egyik legkisebb, a belvárosi és az egyik legnagyobb, a Gyöngyvirág utcai rendszer próbaüzeme indul el.
A városban 23 hőkörzetben 27 ezer 251 lakást és 469 intézményt ellátó távfűtési rendszer működik. Az évente korábban felhasznált 27 millió köbméter gáz elégetése 55 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásával járt, ami jelentősen rontotta város levegőjét.
A 2018-ban indult beruházás-sorozatnak köszönhetően felére csökken a cég gázfelhasználása és szén-dioxid-kibocsátása is.
– Négy évvel ezelőtt eredetileg egy környezetvédelmi beruházásnak indult ez a nagyszabású program, mára ellátásbiztonsági programmá vált, hiszen a távfűtő gázfelhasználása úgy csökken a felére, hogy közben kevéssé lesz kiszolgáltatott az importnak és mindezt megújuló energiával sikerül pótolni – közölte Medgyes Tamás.
A szegedi geotermikus távfűtési rendszer két újabb elemét Bencsik Attila kutatás-fejlesztési munkatárs mutatta be.
A geotermikus köröket egy kétezer méter körüli talpmélységű termelő és két – némileg sekélyebb – visszasajtoló kút szolgálja ki. A termelő kutaktól szigetelt, magasnyomású távvezetékeken szállítják a hőközpontokhoz a 90 foknál melegebb termálvizet, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a visszasajtoló kutakhoz továbbítják a vizet.
A belvárosi a város legkisebb hőkörzete, mindössze 921 lakás és 32 intézmény fűtését biztosítja. Előnye a többivel szemben, hogy több olyan lakás is tartozik ide, ahová elég 95 foknál alacsonyabb hőmérsékletű melegvizet bejuttatni a rendszerbe, így a korábban elfolyó melegvíz egy részét itt képesek hasznosítani.
A területhez tartozó lakásokat a Cédrus liget lakóparkban fúrt kútból látják el termálvízzel, a két visszasajtoló kutat a Török utcában és a Csemegi tó mellett tudták megfúrni.
A rendszerhez összesen 4200 folyóméter új fűtési vezeték is tartozik, a visszasajtoló kutakba 1740 méteres csőrendszeren juttatják el a lehűlt termálvizet.
A Gyöngyvirág utcai fűtőkör számai sokkal impozánsabbak. Itt 5373 – jellemzően tíz emeletes panelekben található – lakást és 36 intézményt látnak el hőenergiával. Problémát jelent viszont, hogy az itt található panelépületek 30 százaléka nem szigetelt. Ezért azokat a lakásokat, amelyek átestek a panelprogramon kénytelenek túlfűteni, addig a többi lakó úgy érzi, hogy hideg van a lakásában.
Az Északi városrész egyik felét ellátó hőkörzet érdekessége, hogy a két visszasajtoló kút közül az egyiket, a Bika tó partján lévőt egy korábban évekkel ezelőtt lezárt termálkút felújításával alakították ki.
Lajkó Csaba, a beruházó és a rendszert működtető Geo Hőterm Kft. üzemeltetési vezetője elmondta azt is, hogy a fejlesztéssorozat végére a kilenc geotermikus rendszer a távfűtött szegedi lakások 96 százalékát látja majd el távhővel.
