Gárdonyi Géza 1888-ban, 25 évesen érkezett Szegedre Győrből; a Szegedi Híradóhoz hívták, később a családja is követte. Két mértékadó napilap működött akkoriban az Iskola (ma Oskola) utcában: a Szegedi Híradó és a Szegedi Napló. Az újságíró nem messze, a Szegfű utcában lakott (ezt a részt lebontották a klinikák építésekor), de a Mérey utca 18. alatt is élt.

A hosszú élet és a szerelem titka

– Gárdonyi elsősorban cikkeket írt, de párhuzamosan a szépirodalmi munkássága is megjelent. Születési neve ugyan Ziegler Géza volt, az irodalmi munkáihoz már nagyon korán a Gárdonyit használta, bár hivatalosan csak 1897-ben vette fel. Álnevek mögé is előszeretettel rejtőzött, nem véletlen, hogy a bemutatott kötetek egyikén dr. William Black a szerző. A legsötétebb Afrikában című regényét Mummery Róbert néven adta közre – mutatta be a kiállítást Csizmadia Edit könyvtáros.

Sokféle műfajban kipróbálta magát: ki gondolta volna, de még öröknaptárt is szerkesztett. Másik érdekes munkája a Hogyan élhetünk száz esztendeig?, aminek a magvas konklúziója, hogy mindenki élhet száz évig, hacsak addig meg nem hal. Talán a legpikánsabb műve A szerelem titkai, amiből a Somogyi-könyvtárnak nincs példánya, ezt Dr. Yang álnéven írta, a török szultán nyugalmazott háremorvosaként. A nagy érdeklődésre tekintettel folyammá duzzadtak a titkok a szerelem titkaitól kezdve a házasságon át a szépség titkaiig.

A szegedi közélet ismert alakjai inspirálták a Figurák című – első kisebb szépírásokat összefoglaló – prózai kötetét, Mikszáth Kálmán írta a dicséretet hozzá. Humoros vénája is megmutatkozott: mindkét szegedi élclapot szerkesztette, rábízták először a Szögedi Paprikát, majd a Hüvelyk Matyit. Az egyik a Szegedi Irodalom, a másik a Szegedi Napló hétvégi humoros mellékleteként jelent meg.

A neves bankár nevében

A napilapok magától értetődően a helyi párbajokat is lekövették. Olvasható a tárlaton is egy vers, aminek párbaj lett a következménye. Álom címmel jelent meg a Szögedi Paprikában May R. Miksa néven, aki neves bankár volt. De mert nem May R. Miksa írta, hanem Gárdonyi, a sértett fél közzétette, hogy vett egy sétapálcát, amit majd eltör az újságíró hátán. Erre még Gárdonyi jelentette fel őt becsületsértésért. A bankárt a járásbíróság felmentette a vád alól, viszont az ügyvédjével, Kókay Istvánnal mégiscsak bekövetkezett ez a bizonyos pengeváltás, és Gárdonyit 14 napra államfogházba csukták. Vagyis az ügyvéd nemcsak a pert, hanem a párbajt is vállalta az ügyfeléért.

Az államfogházat a Vasas Szent Péter és Csemegi utca sarkára kell elképzelni. Bekerülve a vérbeli újságíró ott is ráérzett a témára, azonnal elkezdett tudósítani az „állami emberszelídítőről”. Megírta, hogy egész nap beszélgethettek a foglyok, pipázhattak, kártyázhattak, kintről hozathattak kosztot. Néhány hónappal később az újságíró újra belegyalogolt egy párbajba, ezúttal Ujlaki Antallal. Magára vette az utalást, amikor a Szegedi Naplóban Gárdonyi megírta, hogy egy „Fortgang” néven is szereplő gyanús egyént a rendőrség letartóztatott. Ujlakit ugyanis azelőtt Vortangnak hívták, azt hitte, hogy őt állítják pellengérre, ezért elégtételt követelt. A Hungária Szállóban került sor a párbajra, amiben Ujlaki súlyosan megsebesült, élet-halál között lebegett napokig, és mert ráadásul barátok is voltak, Gárdonyit sokkal jobban megviselte ez a párbaj. A Hungária Szálló nem csak a becsületbeli ügyek miatt volt nevezetes, hanem mert ott szerveződött a kávéházi újságírók, írók asztala, amit előbb Mikszáth-, aztán Pósa-asztalnak hívtak, amikor pedig Pósa is elment Szegedről, Gárdonyi lett a lelke, később Dankó Pista próbálta összetartani ezt az irodalmi, szellemi asztaltársaságot.

Út a pokolba

Színműíróként is próbálkozott Gárdonyi; vígoperáját, a Paradicsom címűt Szegeden játszották párszor, de nem aratott osztatlan sikert. A plakát tanúsága szerint pedig még olyan szereplőket is felvonultatott Ádám, Éva, Mihály és Gábriel arkangyal mellett, mint egy gólya. Sokkal inkább befutott a népszínműhöz közelítő falusi történetekkel, bár ez sem lett a fő műfaja. Erre példa A bor – falusi történetek három felvonásban. Ezt Budapesten is játszották, több alkalommal a Nemzetiben, 50 előadást élt meg. És még egy szegedi kiadású mesejáték is felbukkant, Az Argyelus királyfi, amit már színpadra sem állítottak, de azért a szövegét őrzi a könyvtár.

Három év után, 1891-ben Gárdonyi távozott Szegedről, Aradra vette útját, ahová kicsit jobb fizetésért hívták el. A kapcsolata nem szakadt meg teljesen Szegeddel. A város az írói hangjának megtalálása és a fejlődésének fontos állomása volt. Fennmaradt Gárdonyi Géza Dugonics Társasághoz szóló levele, amiben megköszöni a tagságot. Bemutatják a Dugonics Társaság évkönyvét, amiben a szépirodalmi osztálynál látjuk Gárdonyi nevét, illetve egy róla szóló cédulát Móra Ferenc korábbi könyvtárigazgató kézírásával.

Távoli kapcsolatként fűzte Szegedhez Dankó Pista személye. A millennium évében a körkép műfaj divatos látványosság volt, és a Feszty-körkép mellett volt egy másik körkép is, a Pokol-körkép, amit Gárdonyi menedzselt a fővárosban, noha bebizonyosodott, üzletembernek nem olyan jó, mint írónak, pedig számos közönségcsalogató ötlettel előállt. A körkép irodalmi alapja Dante Isteni színjátéka volt, aminek a fordítását ő készítette, méghozzá magyaros verseléssel. Gárdonyi – mivel Szegeden jó néhány nótaszövegéhez szerzett zenét – megkérte Dankót, aki ekkor már nyilván országos hírű zenész volt, hogy írja meg a Pokol-nótát. A Városligetben készült hozzá a tervek szerint borzongató vérfolyó, tűzeső, mészárlás, kígyók földje. Ötven krajcárért lehetett megtenni az utat a pokolba. Ebbe a kísérletébe Gárdonyi belebukott, nem volt jövedelmező, gyakorlatilag minden elúszott.

Titkos napló

A kiállítás az író klasszikusait is, a Láthatatlan embert és az Egri csillagokat felvillantja. Az Egri csillagok sokak számára egykötetes szerzővé teszi Gárdonyit, hiszen ezt ismerjük az iskoláskorunkból. Mindmáig az egyik legnépszerűbb és legolvasottabb magyar regények közé tartozik, ha nem a legolvasottabb. A Somogyi-könyvtár kiállítása bemutat díszkiadásokat, köztük egy egészen korai kiadást, sőt egy eszperantó fordítást is. Az Én magam önéletrajzi könyvét két fia aláírásával állították ki. Népies írásai közül a Durbints sógor és Göre Gábor sorozatot ismerhetjük meg.

Gárdonyi nem lett volna az, aki, ha nem hagyott volna hátra feladványt az utókornak: a titkos naplóját a tibeti írásképhez hasonló saját, speciális titkosírással vetette papírra. Sokáig nem is tudták megfejteni. Csizmadia Edit hozzátette: nagyon ellentmondásos a személyisége. A véres párbajokat nehezen lehet egymás mellé illeszteni az egri remetemagányban élő filozofálgató emberével, vagy a „galamb-emberrel”, ahogyan Békefi Antal elnevezte a galamblelkűségére utalva.