Két hét alatt 6200 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza Ukrajna, az oroszok ultimátumot adtak

Összefoglaló az orosz–ukrán háborúról 2022. szeptember 12-i eseményeiről.
Cservenák Zoltán

2022. szeptember 13. 00:50

Két hét alatt 6200 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza Ukrajna, az oroszok ultimátumot adtak

Szeptember eleje óta az ukrán erők legalább 6200 négyzetkilométernyi orosz kézen lévő területet foglaltak vissza – írja a Reuters. Az orosz csapatok lőszer- és egyéb készleteket hagytak az ukrán honvédő csapatok Harkiv megyében folytatott ellentámadása után – írja a Kyiv Independent.

 

Az Egyesült Államok értékelése szerint Oroszország nagyrészt átengedte Harkiv környékét, sok visszavonuló orosz katona elhagyta Ukrajnát, és visszatért Oroszországba – közölte hétfőn egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő.

 

Az ukrán hatóságok azt közölték, hogy annyi hadifoglyot ejtenek foglyul az észak-keleti régió megszállása elől visszavonuló orosz katonák közül, hogy az országban már fogy a hely az elhelyezésükre – írja az AP.

 

Az Orosz Föderáció katonai parancsnoksága leállította az új egységek Ukrajnába küldését az ukrán ellentámadást követően – közölte hétfőn az ukrán fegyveres erők vezérkara. Moszkva és Szentpétervár 18 kerületének önkormányzati képviselői nyilvános nyilatkozatot írtak alá, amelyben Vlagyimir Putyin lemondását követelik. „Mi, Oroszország önkormányzati képviselői úgy gondoljuk, hogy Vlagyimir Putyin elnök tettei ártanak Oroszország és polgárai jövőjének” – írják.

 

Oroszország: a „különleges hadművelet” mindaddig tart, amíg el nem éri céljait

 

„A különleges katonai művelet folytatódik, és mindaddig folytatódni fog, amíg az eredetileg kitűzött célokat el nem éri” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak. Peszkov közölte, hogy Putyin főparancsnoki minőségében természetesen kap jelentéseket a „különleges hadművelet” minden fejleményéről. A szóvivő így válaszolt arra a kérdésre, hogy miként reagált az elnök a Harkiv megyei Balaklija és az Izjum körzetéből történt – a katonai szóvivő által „átcsoportosításnak” minősített – orosz visszavonulásra.

 

Azzal kapcsolatban, hogy indulhatnak-e tárgyalások Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, ahogyan azt Recep Tayyip Erdogan török elnök szorgalmazza, 

 

Peszkov azt mondta, hogy nem látja perspektíváját az ukrán elnökkel való egyezkedésnek, ennek továbbra sincsenek meg az előfeltételei.

 

 

Nem hagyják el az oroszok a zaporizzsjai erőművet

Kizárta annak lehetőségét, hogy Oroszország kivonja katonáit a zaporizzsjai atomerőműből. Azt hangoztatta, hogy szerinte a kulcsfeladat most a létesítmény ukrán ágyúzásának leállíttatása.

 

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára egy kemerovói tanácskozáson azt állította, hogy az ukrán tüzérség az Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott céladatok alapján lövi az atomerőművet. Ez szerinte a csernobilinál és a fukusimainál is nagyobb nukleáris katasztrófát okozhat.

 

Ultimátum Ukrajnának

Dmitrij Medvegyev az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese hétfői Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Oroszország jelenlegi tárgyalási pozíciója Ukrajnával kapcsolatban csak egy „gyermeki bemelegítés”, amit majd a „kijevi rezsim teljes kapitulációjának” követelése fog követni, Moszkva feltételei szerint. Medvegyev Zelenszkij elnöknek arra a kijelentésére válaszolt, hogy nem hajlandó párbeszédet folytatni azokkal, akik ultimátumokat adnak neki.

 

Ukrán veszteségekről számolnak be az oroszok

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentésben azt mondta, hogy az orosz légierő, valamint a tüzérségi és rakétacsapatok precíziós csapásokat mérnek az ukrán fegyveres erők egységeire és tartalékaira. Mint mondta, a Kraken ukrán „nacionalista” alakulat, a 113. területvédelmi dandár és a 93. gépesített dandár Kupjanszk és Izjum térségében mintegy 250 katonát és több mint 20 haditechnikai eszközt veszített. A tábornok szerint Mikolajiv – Krivij Rih irányában a 63. gépesített és a 46. légimozgékonysági dandár egységeit nagy pontosságú levegő-föld rakétacsapások érték. A Herszon megyei Kosztromka és Bilohirka települések közelében megsemmisült az ukrán fegyveres erők 45 ezer tonna lőszert tartalmazó raktára. A Rosszija 1 csatornán elhangzott katonai szakértői magyarázat szerint ez 15 vasúti szerelvény rakományának felel meg. Konasenkov szerint az ukrán veszteségek ebben a déli operatív irányban az elmúlt 24 órában meghaladták a háromszáz halottat. A sebesültek száma mintegy ezer fő volt.

 

Az orosz légierő a Cserkaszi megyei Rohi községnél nagy pontosságú csapást mért az ukrán műveleti tartalék egy gépesített lövészdandárjára, több mint harminc katonát megölve, valamint tíznél több haditechnikai eszközt és járművet megsemmisítve. A harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és a tüzérségi csapatok négy vezetési pontot – a donyecki régióban Szlovjanszknál, Artemivszknél és Konsztantinivkánál valamint a Zaporizzsja megyei Olhovszkéban – 36 tüzérségi egységet, 125 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint három rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt támadtak. Ennek folyamán leromboltak egy elektronikai hadviselési állomást a Zaporizzsjai megyei Zaliznicsne közelében, valamint egy sorozatvetők javítására szolgáló műhelyt a donyecki régióban található Kramatorszkban. Az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán öt drónt, valamint nyolc HIMARS- és Vilha-lövedéket lőtt le.

 

Közel 440 repülőt és helikoptert veszíthettek az ukránok

Az orosz védelmi minisztérium összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta összesen 293 repülőgépet, 153 helikoptert, 1938 drónt, 374 légvédelmi rakétarendszert, 4891 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 831 rakétasorozatvetőt, 3379 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5499 katonai járművet semmisítettek meg. Az adatokat más források nem erősítették meg.

 

26 ezer gyerekről nem tudnak semmit Ukrajnában

Ukrajna legalább 26 ezer gyereket keres az ország árvaházi rendszerében, akiket „elhagytak” az országban dúló, hónapokig tartó háború miatt. Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Gyermeksürgősségi Alapja (UNICEF) attól tart, hogy az ukrán tisztviselők nyilvántartásának és nyomon követésének hiánya az árva gyermekeket az erőszak, a kizsákmányolás és az emberkereskedelem veszélyének teheti ki.