Kerül, amibe kerül – Bod Péter jegyzete

Bod Péter

2023. május 10. 12:01

Kerül, amibe kerül – Bod Péter
jegyzete

A napokban jelentik be, hogy elkészül Budapesten az új atlétikai stadion, vagy más néven: a Nemzeti Atlétikai Központ. Az egymás után hivatalba lépő Orbán-kormányok sok mindenben hasonlítanak egymásra, abban feltétlenül, hogy amit tudnak, nemzetinek neveznek át. Legyen szó levéltárról vagy dohányboltról. Nem kivétel ez alól az új atlétikai stadion sem. Megépítését amúgy semmi nem indokolná, kivéve a kormány nagyravágyása. Ha már nem sikerül olimpiát rendezni, sőt a népakarat miatt, még az arra való jelentkezésig sem sikerül eljutni, akkor rendezzen az ország atlétikai világbajnokságot. Kerül, amibe kerül.

 

És ez tényleg sokba kerül. A Magyar Atlétikai Szövetség 2017-ben pályázta meg a 2023-as világbajnokság rendezési jogát, amit 2018 decemberében elnyert. Nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy egy teljesen új, ultramodern stadiont ígért, amennyiben megkapja a rendezés jogát. A stadion építésére 100 milliárd forintot szánt a kormány. Ilyenkor azért felmerül a kérdés, hogy nem lett volna jobb helye ebben az országban ennek a temérdek pénznek?

 

Már korábban lehetett sejteni, hogy a kivitelezés becsült költségei és annak végösszege messze lesznek majd egymástól. Így lett. Ahogy elkezdődött az építkezés, folyamatosak voltak a bejelentések a költségek növekedéséről. Előbb 100-ról 204 milliárdra ugrott a kivitelezés összege. Majd, bár ennél már szerényebb mértékben, de tovább nőttek a költségek. Igaz, egyre követhetetlenebb módon. Újabb 27, majd még 8 milliárdot kaptak a kivitelezők, és ekkor arról szóltak a hírek, hogy a végszámla valahol 238 milliárd forintnál fog megállni. Nem ez történt. Nemrég derült ki, hogy már 246 milliárd forintnál tart a beruházás, ám senki nem meri kijelenteni, hogy ez az összeg már nem emelkedik tovább.

 

Néhány dolgot rögzítsünk.

  • Egy: ez lesz az ország legdrágább stadionja. Drágább, mint a méretében ennél lényegesen nagyobb Puskás Stadion.
  • Kettő: a Nemzeti Atlétikai Központban rendezett világbajnokságra annak befejezése után két héttel senki nem fog emlékezni. Tudja valaki, hogy 2017-ben, 2019-ben vagy 2022-ben hol rendezték ezt a világeseményt? Na, ugye? Nem a publicista rosszindulatú.
  • Három: nincs értelme a verseny biztosította ország- és városimázsról beszélni.
  • Négy: az atlétikai világbajnokság nagyobb részt azt szolgálja, hogy legálisnak tűnő kifizetőhelyet biztosítsanak a NER építőiparban érdekelt oligarcháinak.

 

Nézhetjük a felvázolt képet Szegedről. Idén Szeged tömegközlekedése 10,7 milliárd forintba kerül. Ehhez az állam mindössze 800 milliót tesz hozzá, ami az összköltség hét százaléka. Jegy- és bérleteladásból a végső összeg mindössze 24 százaléka jön össze, és ehhez mérten kiugróan magasnak számít, hogy az önkormányzatnak 7,3 milliárdot kell beletenni a tömegközlekedés finanszírozásába, és ezzel állni a költségek 68 százalékát. Nem pusztán játszani akarok a számokkal, amikor leírom, hogy az épülő budapesti atlétikai stadion legkisebb pótlólagos költségnövekedésének összege, egy bizonyos nyolcmilliárdos tétel is nagyobb, mint amennyit a szegedi önkormányzatnak bele kell tenni a helyi közös kasszába, hogy minden reggel elinduljanak a villamosok, trolik és buszok. Közben a kormánynak olyan „égetően” szüksége van az önkormányzatok pénzére, hogy a szegeditől szolidaritási adó címén hárommilliárdot von el.

 

Vegyük figyelembe mindezt, mielőtt elöntene a „nemzeti” büszkeség az ultramodern „nemzeti” atlétikai stadion miatt. Úgy költenek el 246 milliárd forintot, hogy a létesítmény kihasználatlan és kihasználhatatlan lesz a világbajnokság után. Hiába állítják ennek az ellenkezőjét.