Kerekes Vica: Odavagyok Szegedtől, a hangulatától, az energiájától, a fényeitől!

Egy véletlennel kezdődött mindent, utána meg akarva akaratlanul voltam jókor jó helyen. A színésznő azt mondta a villáminterjúban, „itt azt érzem van kedvem itt létezni, élni, jönni-menni.”
Garai Szakács László

2022. szeptember 04. 14:06

Kerekes Vica: Odavagyok Szegedtől, a
hangulatától, az energiájától, a fényeitől!

Péntek este már éppen heverésztem, és mielőtt elkezdtük volna nézni az Ifjú Sheldon következő epizódját, végigpörgettem a Facebook-falamat. A második vagy harmadik poszt ez volt:

 

 

Menő lenne találkozni vele, írni róla, gondoltam, kár, hogy nem tudtunk erről a forgatásról hamarabb.

 

Majd szombaton elindultam kora délután a nagy kacsaúsztatásra. És mivel Móravárosból indultam, a Kálvária sugárúton befordultam balra a Jósika utcára, hogy aztán az Attila utcán át érjem el a Széchenyi teret: a Tisza Lajos körútról ugyanis jó ideje nem lehet bekanyarodni a Kiss Ernő utcára a belvárosi geotermikus beruházás miatt, így túl kell menni a Kossuth Lajos sugárúton egészen az Arany János utcai csomópontig, hogy vissza tudjunk autózni a Széchenyi térre, majd tovább a Belvárosi híd felé, az meg így kerülő, azaz szerintem ezen a Kálvária sugárút–Jósika utca–Attila utca útvonalon keresztül lehet a leggyorsabban Szeged egyik legfontosabb terére megérkezni; ha a Bartók térnél ki akarjuk kerülni a megállót, akkor még egy jobbra Gutenberg utca, balra a Bolyai János utca beiktatható, de ez csak „közlekedéstechnikai kérdés”, a sztori szempontjából nem (túl) érdekes. Lényeg: megyek a Jósika utcán, elérek a Gutenberg utcai kereszteződéshez (a jobbra fordulás, persze, megvolt), amikor látom, ott van Kerekes Vica, és éppen nem forgatnak!

 

 

Nem volt kérdés, hogy megállok. Íme az interjú, kattintson a lejátszóra, a legfontosabb részletei ezek:

 

„elvarázsolódtam Szegedtől. (...) Írtam édesanyámnak, jövünk ide együtt, mert odavagyok teljesen ettől a várostól, a hangulattól az energiáitól, a fényeitől. (...) Vissza fogok járni ide. (...) Itt azt érzem, hogy van kedvem létezni, élni, jönni-menni. Közben azt érzem, hogy sürög-forog ez a város, de van egy nyugalma is. Az emberek is: mindenki megy a maga útján, de közvetlenség van, nyugodtságot látok...”

 

 

A beszélgetés után a stáb tagjai megkérdezték, honnan tudtam, hogy itt vannak.

 

– Nem tudtam, egy belvárosi építkezés miatti forgalomkorlátozás miatt jöttem erre, azt meg, hogy itt vannak Szegeden a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójának a Facebook-posztjának köszönhetően tudom. Ezeken múlott, hogy találkoztunk, meg azon, hogy maguk most éppen itt dolgoznak.

 

– Szeretem az ilyen spontán, véletlen dolgokat – mondta Kerekes Vica.

 

 

A Magyarországról készült cseh útifilm jövőre látható majd Csehországban.