Katlanváros, ahol 45 fok sem kizárt – Szabó C. Szilárd jegyzete

Túl vagyunk az első forró napokon életünk hátralévő részének leghűvösebb nyarán.
Szabó C. Szilárd

2022. július 10. 09:10

Katlanváros, ahol 45 fok sem kizárt –
Szabó C. Szilárd jegyzete

Micsoda!?! – horgadhat fel a nyájas olvasó e szöveget olvasva. Mert nem tudja elhinni, hogy ez a mostani a leghűvösebb nyarunk, és ennél már csak melegebb júniusok, júliusok és augusztusok következnek, hiszen már az aktuális nyár is elviselhetetlenül forró. Persze, gondolhatja a T. Olvasó, hogy e cikk írója csak riogat, kelti a pánikot a majdani nyarak tartósabbnak ígérkező hőhullámairól, az azzal együtt járó permanens vörös kódról és az elkerülhetetlen földi pokolról, ami ránk vár Szegeden, hogy aztán rákanyarodjon a globális felmelegedés unalomig ismert témájára, és az orrunk alá dörgölje, hogy mit nem tettünk meg a környezetünk fenntarthatósága érdekében, pedig lett volna rá lehetőségünk.

 

Ezt is feltételezheti, kedves olvasóm, lelke rajta. De aki itt él, ebben a városban, nem tagadhatja le a június végi brutális kánikulát, hiszen a saját bőrén érezhette a kibírhatatlanul perzselő napot, a vérnyomásában pedig az idei első hőhullámot. Számomra mi sem bizonyítja jobban a klíma változását, mint az, hogy kamaszkorom legforróbb nyarán sem szenvedtem hőhullámtól, és nem azért, mert fiatalabb voltam bő negyven évvel, hanem mert akkor nem volt hőhullám. Most meg ilyen napokon vagyunk túl.

 

És ez csak a kezdet.

Ha rögvest nem cselekszünk, pár évtizeden belül lehetetlen lesz itt élni.

A Másfélfok oldalon rendszeresen publikálnak elemzéseket, amelyek közérthetően szólnak az éghajlatváltozásról. Itt jelent meg nemrégiben egy tanulmány arról, hogy az Alföldön – azon belül is Szegeden és környékén – tartósan és életveszélyesen forró lehet a nyár, ha nem csökkentjük a károsanyag-kibocsátásokat. Nagy bizonyossággal állítják a szakemberek, éghajlatkutatók, meteorológusok, geológusok és biológusok, hogy nagyobbrészt az emberi kibocsátás tehető felelőssé a tartós hőhullámok gyakoriságának növekedéséért.

 

Hogy ez mit eredményezhet a jövőben?

Hosszabb és intenzívebb hőhullámokat már egy emberöltő múlva. Azt írják a Másfélfokon, hogy a szimulációs modellek szerint pár évtized múlva Szeged térségében lesz a legrosszabb a helyzet, ahol harminc nap felett várhatjuk éves átlagban a tartós hőhullámos napokat. Ez egyes években akár a nyár felét is jelentheti. A pesszimista forgatókönyv szerint Szegeden és környékén minden évben 40 fokos maximumokra számíthatunk a század utolsó két évtizedében, különösen szélsőségesen forró években pedig a kutatások szerint a 45 fok feletti értékek sem kizártak, ami nemcsak az emberi szervezetet viseli meg, de az infrastruktúrát is komoly kihívás elé állítja.

 

A kutatók szerint kizárólag egy mérsékeltebb kibocsátásokkal számoló jövőkép szerint van esély annak megfékezésére, hogy a század közepétől ne szabaduljon el a hőhullámok száma. A legpesszimistább forgatókönyvvel Gelencsér András vegyész-légkörkutató, a Pannon Egyetem rektora számol, aki szerint már nem állítható meg a klímaváltozás, és a túlfogyasztás miatt néhány évtizeden belül összeomlik a civilizáció.

 

Szeged tisztában van azzal, mit kell tennie. Ezért is követ el mindent annak érdekében, hogy csökkentse a város hőterhelését: folyamatosan növeli a zöldterületek nagyságát, fejleszti a kerékpáros-infrastruktúrát, és fenntarthatóbbá teszi távfűtési rendszerét és közlekedését. De nemcsak a városnak, hanem minden szegedinek felelősséget kell vállalnia Szeged jövőjéért.

 

A még mindig kételkedő olvasóknak pedig csak annyit mondanék így a végére, hogy ne hallgassanak a vészmadarakra, minden a legnagyobb rendben. Csak nagyon meleg van. És még melegebb lesz.