Jövőre indul a kistelepülési boltok állami támogatása, közben a kiskereskedelmi láncok Brüsszelig mennek az árstopok miatt

Elemzők szerint hatósági árakkal nem lehet leszorítani az inflációt, miközben a kiskereskedelmet már számos olyan intézkedés sújtja, hogy a kisboltoknál csődhullám várható. Van, aki a kormány céljának megvalósulását sejti az újabb árstopok mögött: mégpedig azt, hogy ezzel is csökkentsék a láncok értékét, így könnyebben meg tudják venni hazai szereplők.
Kékes Viktória

2022. november 15. 09:46

Jövőre indul a kistelepülési boltok állami támogatása, közben a kiskereskedelmi láncok Brüsszelig mennek az árstopok miatt

A múlt heti kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a kormány újabb két élelmiszer, a tojás és a burgonya árának befagyasztása mellett döntött. Ezekkel együtt így nyolcra növekedett az árstopos termékek száma. Ennek költségeit pedig nagyrészt a Magyarországon működő kiskereskedelmi cégek viselik.

 

A Politico elemzését szemlézve a Portfolio azt írja: a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok (Auchan, Lidl, Tesco, Penny Market, Aldi) szerint a kormány intézkedéseinek egyetlen célja a kiszorításuk a magyar piacról. Panaszuk lényege, hogy

 

„a magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”, és a rájuk vonatkozó törvény „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel”.

 

Az árstopokon túl a kiskereskedelmi láncok a kormány két korábbi döntését is nehezményezik:

  • az egyik ilyen az a tavaly decemberi parlamenti döntés, miszerint 48 órával a lejárati dátum előtt ellenszolgáltatás nélkül be kell szolgáltatnia a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak az élelmiszereket, (amellyel párhuzamosan a kiskereskedelmi különadó mértéke 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelkedett),
  • a másik pedig az az idén tavaszi döntés, miszerint a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva 2,7 százalékról 4,1 százalékra megemelték ezen szereplők számára a különadó kulcsát (a 30–100 milliárd forint közötti árbevételű szereplők számára a 0,4 százalékos adókulcs 1 százalékra emelkedett, míg az ez alatti kategóriában változatlan maradt az adókulcs).

 

A Politico felidézi Lázár János Portfoliónak adott tavaly novemberi interjúját, amelyben nyíltan a külföldi hátterű kiskereskedelmi láncok kiszorítását vázolta (abcúg multik, vitát magyarok), illetve Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter idén májusi kijelentését, miszerint növelni kell a hazai tulajdon arányát az élelmiszer kiskereskedelemben és az építőiparban.

 

Az érintettek mindezért az Európai Bizottság beavatkozását kérik. Álláspontjuk szerint ha Magyarország megússza az ilyen szigorú intézkedéseket, az nagyon negatív példaképül szolgálhat más EU-tagállamoknak is.

 

A Portfolio arra emlékeztet: hazai elemzők hónapok óta úgy vélekednek az árstop-intézkedések kapcsán, hogy azokat nem feltétlenül csak inflációletörő hatásuk miatt erőlteti a kormány, hanem egyrészt politikai, népszerűségnövelő okokból is, valamint a piac átrendezésének céljából is. Van, aki egyenesen azt állítja: az újabb árstopok bevezetésével csak tovább csökkentik a láncok értékét, melyeket így könnyebben meg tudnak majd venni hazai szereplők.

 

A múlt héten derült ki, hogy a kis kutak benzinársapka miatti keresetét az Alkotmánybíróság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is befogadta, ezért hamarosan perek indulhatnak a magyar állam ellen.

 

Közben a tegnap esti Magyar Közlönyből (Rogán Antal hatalmának további növelése mellett) az is kiderült, hogy 8 milliárd forintot különít el a kormány a kistelepüléseken lévő boltok megsegítésére. A kompenzáció lebonyolításának felelőse Gyopáros Alpár kormánybiztos lesz, a támogatásokat a következő évben folyósítják. Hogy pontosan mik lesznek a támogatás feltételei, még nem tudni, mivel Gyopárosnak december 15-éig van ideje a részletek kidolgozására. 

Címlapon

mutasd mind

Vélemények

mutasd mind