Jövés-menés az okos városban: Szeged mobilitását, fenntartható közlekedését kutatta a frissen végzett egyetemista

Szeged szinte minden polgára hozzáférhet a közösségi közlekedési szolgáltatásokhoz. Jól áll a város az akadálymentesített, alacsony padlós járatokkal is. Jelentős a kerékpárutak, gyalogos és 30-as zónák száma a városban, amelyek megkönnyítik az aktív, alternatív közlekedést. Ezeket a megállapításokat Brindza Ágnes frissen végzett szegedi egyetemista tette a diplomamunkájában, amit dicséretben részesített a Magyar Urbanisztikai Társaság városfejlesztés és városkutatás kategóriában.
Szabó C. Szilárd

2022. június 05. 11:05

Jövés-menés az okos városban:
Szeged mobilitását, fenntartható közlekedését kutatta a frissen
végzett egyetemista

A robbanásszerű népességnövekedés és az urbanizáció felgyorsulása egyre nagyobb nyomást gyakorol a közlekedésre. Előrejelzések szerint 2050-re megduplázódhat világszinten a járművek száma. Megjelenik emellett egy párhuzamos folyamat, a közlekedési szegénység problémája. Ennek lényege, hogy nem mindenki számára megfizethető az autófenntartás, a tömegközlekedési eszközök pedig nem elérhetőek a lakosság minden tagja számára. Általában igaz, hogy a marginalizált csoportok kevesebb közlekedési szolgáltatáshoz juthatnak. Ezekre a problémákra a társadalom széles körű bevonásával, az okos mobilitás megoldásaival kívánnak válaszolni. A szakpolitikusok szerint a közlekedés információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával fejleszthető „okosan”, amelyek mindemellett fenntarthatók és egyúttal elérhetőséget és megfizethetőséget biztosítanak – írta az Építészfórum, amely összefoglalta Brindza Ágnes diplomakutatását, aki Szeged okos mobilitását vizsgálta.

 

Brindza Ágnes

 

Ahhoz, hogy megértsük, mi is az okos mobilitás, tisztázni kell, mit jelent az okos város kifejezés. Brindza Ágnes okos városnak tekinti, ha az információs és kommunikációs technológiák, infrastrukturális beruházások és szolgáltatások

  • fejlesztéseket ösztönöznek,
  • a lakosok számára nyújtott szolgáltatások maximalizálódhatnak az erőforrások optimalizálásával,
  • és a város kollektív intelligenciája alkotható meg, amellyel a város hatékonysága, versenyképessége és a társadalmi jóléte mozdítható előre.

 

Az okos város hat alrendszerből áll: okos gazdaság, emberek, kormányzás, mobilitás, környezet és életkörülmények. Meghatározó elemei az okos utazó és az okos jármű mellett a bekapcsolt jármű, a bicikli- és járműmegosztás, a B+R („biciklizz és utazz”) és a P+R („parkolj és utazz”) parkolók, a gyalogos, a kerékpáros, a közösségi közlekedésben részt vevők, valamint a GPS- és kameraszolgáltatások, amelyek összekötik az utazókat az infrastruktúrával az információs és kommunikációs technológiák segítségével.

 

Brindza Ágnes megvizsgálta és térképen ábrázolta, hogy az egyes megállóknál hány járat halad át munkanapokon 6 és 22 óra között. A legtöbb jármű a Széchenyi téren halad át egy nap alatt. A fontosabb csomópontok: Centrum áruház, Mars tér, Bartók tér, Dugonics tér és Anna-kút. A belvárosból kifelé haladva találhatók a kevesebb járattal rendelkező közösségi közlekedési megállók

 

Szeged közlekedési forgalma napról napra növekszik. Egyre több torlódás alakul ki a város különböző pontjain. A környezetszennyezés is egyre nagyobb mértékű. Elengedhetetlen a hatékonyság, a fenntartható fejlődés és az erőforrás-hatékony tervezés. Szeged város önkormányzata 2016-ban megalkotta a fenntartható városi mobilitási tervét.

 

Problémát jelent, hogy az autóknak fajlagosan nagy a térigényük. A csökkenő közösségi közlekedés aránya nemcsak a személyautók számának növekedését eredményezte, de a kerékpározók és gyalogosok száma is jelentősen megnövekedett az elmúlt években. Brindza Ágnes szerint kiemelten kell foglalkozni azzal, hogy hogyan lehet megváltoztatni a közlekedési módok arányát, és hogy a közösségi közlekedés arányába mozduljon el ez a mutató. A fenntarthatóság és a környezetvédelem szempontjából elengedhetetlen a kerékpáros és gyalogos mód előmozdítása, illetve a járművek károsanyag-kibocsátásának minél alacsonyabb szinten tartása is. Az önkormányzat, a közintézmények, a magánvállalkozások és a közlekedési szolgáltatók együttműködésével egy fenntartható és környezetbarát városi mobilitás kiépítése volt a SASMob-projekt célja. Brindza Ágnes az önkormányzat fejlesztési irodájával közösen meghatározott három alapindikátorral számolt a munkája során: a mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, az aktív mobilitás lehetőségeivel és a városi funkcionális diverzitással. Megvizsgálta például a burkolt útfelületek, a gyalogos zónák, a kerékpárutak, a 30-as zónák és a teljes úthálózat hosszát. Kiderült: az utak nagy aránya használható a városban nem autós közlekedésre, ami fenntarthatóbb környezetet és tisztább levegőt eredményezhet Szegeden. Összegzésében azt írta: Szeged népessége 95 százalékos arányban hozzáférhet a közösségi közlekedési szolgáltatásokhoz, és a város lakóinak 50 százaléka akadálymentesített és alacsony padlós járatokat tud igénybe venni. Megállapítása szerint jelentős a kerékpárutak, gyalogos zónák és 30-as zónák mennyisége is a városban, amelyek megkönnyítik az aktív, alternatív közlekedést.

 

Túl a dicséreten

 

Brindza Ágnes tavaly végzett a szegedi egyetemen geográfus mesterszakon, terület- és településfejlesztés szakirányon. A diplomakutatása nem csak a Magyar Urbanisztikai Társaság diplomadíj pályázatán kapott dicséretet városfejlesztés és városkutatás kategóriában, de első helyezést ért el a munkájával az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, valamint harmadik lett az Adatgazdaság digitalizációs összefüggései című pályázaton, amit a Digitális Jólét Nkft. hirdetett meg.