Jön a boszorkánytéboly a Kisszínházba: eladták az esőt a törököknek, ezért máglyán elégették őket

Lőrinczy Attila Élve megégetve címmel írt darabot a Szegedi Nemzeti Színház felkérésére. A szegedi boszorkányperekről szóló darab ősbemutatóját Koltai M. Gábor állítja színpadra a Kisszínházban. Kedden tartották az olvasópróbát.
Rafai Gábor

2022. október 25. 15:50

Jön a boszorkánytéboly a Kisszínházba: eladták az esőt a törököknek, ezért
máglyán elégették őket

Barnák László főigazgató az olvasópróba előtt elmondta, magyar évadnak tervezték az ideit, az előadások több mint fele klasszikus magyar szerzőktől származik: Molnár Ferenc színművével indult a szezon, majd Örkény István Macskajátékával folytatódott, Juronics Tamás rendező pedig már két hete próbálja Eisemann Mihály zenés vígjátékát, az Egy csók és más semmit, most pedig egy kortárs magyar színmű ősbemutatójára, Lőrinczy Attila boszorkánytébolyára készülnek. 

 

1728. július 23-án a nagy szegedi boszorkányperben tizenkét embert ítéltek máglyahalálra, akiket egyebek között azzal vádoltak, hogy az esőt és a föld zsírját eladták a törököknek.

 

 

Lőrinczy Attila darabja a korabeli periratokat is felhasználva nem korhű rekonstrukcióra törekszik, hanem a történelmi tények tiszteletben tartásával egy fiktív történetet mesél el, amelyben azt igyekszik körüljárni, milyen életviszonyok, érdekek, szenvedélyek, babonás hitek és emberi gyarlóságok vezettek el a példátlanul kegyetlen ítélethez. És akármilyen drámai is a végkifejlet, a képtelen vádak nyomán lefolytatott koncepciós eljárásban óhatatlanul megjelenik az abszurd humor is.

 

– Rengeteg teátrális anyag van a boszorkányperek történetében a politikai összeesküvéstől kezdve a legvadabb szenvedélyekig. Hitek, babonaságok, bosszúk, irigységek jellemzik ezeket a történeteket. Koltai M. Gábor a darab rendezője a reneszánsz vérdrámák doktorált szakértője, ezért nála jobb kezekbe nem is kerülhetett volna ez a vérgőzös történet. Bár semmilyen direkt politikai utalás nincs a darabban, mégis azt remélem, hogy minden érvényes szöveg többféle korban képes megszólalni, ezért remélem, itt is lesznek ismerős momentumok a mai nézőknek –mondta a darab szerzője. 

 

Lőrinczy Attila megjegyezte, nagyon jól ismeri a szegedi színészgárdát, ezért néhány esetben kifejezetten az adott színészre írta a szerepet.

 

Koltai M. Gábor rendező a darabban szereplő színészeknek Goya Az ész álma szörnyeket szül című képéhez hasonlította a darabot. 

 

– Ha alszik az ész, jönnek a szörnyek! A tudat alatt kavargó félelem, a vallási, a hatalmi és a szexuális szorongások eltorzítják a hétköznapi valóságot. 

 

Szerinte ez a történet nem néhány gonosz emberről szól, akik ártatlanokat öltek, mert valójában a működési mechanizmus az egész társadalmat átszőtte, és erről mechanizmusról kell képet adnia az előadásnak. 

 

– Boszorkányok csak a fejekben léteznek, de ha az ember ezekbe a fejekbe beleolvas, akkor azt találja, szörnyűséges démonok kavarognak odabenn. Ezek azoknak az eltorzult képei, amik a hétköznapok valósága alatt fortyognak. Lőrinczy Attila darabja egyszerre szörnyű és ugyanakkor komikus is. Van egy régi színházi igazság, ami magára az életre is igaz, hogy azon szeretünk a legjobba nevetni, amitől valahol mélyen félünk. Még az ősi vígjátékok is arra a megkönnyebbülés érzésre építenek, hogy milyen jó, hogy ez a sok szörnyűség nem velünk történt meg. A színháznak alapvetően az is a szerepe, hogy mindazt, ami szorongató vagy nyugtalanító, akár bennünk, akár a társadalomban, újra játszva valamiképpen megszabadítson bennünket a démonainktól – mondta a rendező.

 

Koltai M. Gábor szerint ezekben a boszorkányper történetekben nagyon sok a torzulás, a lélek deformitása, a félelem és a szorongásos komplexusok, amik azután torz, elrajzolt víziókat öltenek a boszkányperek tanúvallomásaiban. 

 

– Háromszáz év alatt semmi sem változott, ismerősek a koncepciós perek, a tömeges feljelentések és az, hogy politikusok a társadalom félelmeit becsatornázzák és mindezt saját céljaikra fordítják. Jó lenne minderre azt mondani, hogy ezek nem ismerősek a közelmúltból, de mindnyájan tudjuk, áthatják a magyar valóságot.

 

Az Élve megégetve – a szegedi boszorkányok című színművet december 9-én mutatják majd be a Kisszínházban. 

 

A népes előadásban a prózai társulat nagyobb része szerephez jut, még néhány vendéget is hívtak a produkcióhoz.

 

Címlapon

mutasd mind

Vélemények

mutasd mind