Hatalmas segítséget nyújt az EU Ukrajnának

Ukrajna folyamatos támogatást kap az EU-tól, ezúttal az uniós egészségügyi finanszírozáshoz kapnak hozzáférést.

Az Európai Unió és Kijev megállapodást írt alá, amely hozzáférést biztosít Ukrajna számára az egészségügy területén nyújtott uniós finanszírozáshoz – közölte az Európai Bizottság pénteken.

A megállapodás lehetővé teszi az ukrán egészségügyi rendszer számára a sürgető szükségletek kielégítését és hozzá fog járulni annak hosszú távú helyreállításához – írták.

A program teljes költségvetése a 2021 és 2027 közötti időszakra 5,3 milliárd euró. A megállapodás visszamenőlegesen, 2022. január 1-jétől lép hatályba. Az ukrán egészségügyi hatóságok mostantól teljes mértékben és ugyanazokkal a feltételekkel használhatják ki az uniós program keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket, mint az uniós tagállamok, valamint Norvégia és Izland.

Ukrajna az USA rakétarendszerével már több mint 30 orosz katonai logisztikai létesítményt lőtt ki

Nagyon nagy hasznát veszik a nyugati fegyvereknek az ukránok, akik ezek nélkül valószínűleg már rég elbukták volna a háborút.

Megérkeztek Ukrajnába az első, nagy hatótávolságú M270-es típusú rakétasorozatvető rendszerek – jelentette be Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter pénteken a Twitteren.

 A tárcavezető köszönetet mondott Ukrajna partnereinek, és hozzáfűzte, hogy “az ellenségnek nem lesz kegyelem”. Szavai szerint az M270-es “jó társaság lesz a HIMARS számára a csatatéren”. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy június elején Nagy-Britannia bejelentette: M270 rakétasorozatvetőket bocsát Ukrajna rendelkezésére. Ezek a rakétarendszerek akár 80 kilométer távolságból is képesek célba találni – tette hozzá a hírportál.

Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője közben egy tévéműsorban közölte, hogy az amerikai HIMARS rakétarendszereknek köszönhetően az ukrán hadsereg már több mint harminc orosz katonai logisztikai létesítményt semmisített meg.

A szóvivő azt is kijelentette, hogy az orosz erők a csapásoknak csak 30 százalékát hajtják végre ukrán katonai célpontok ellen, a fennmaradó 70 százalék esetében békés városokat lőnek.

14 150-en érkeztek Ukrajnából pénteken Magyarországra

Ukrajnából pénteken 14 150-en érkeztek Magyarországra, az ukrán-magyar határszakaszon 7358-an léptek be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6792-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton.

Az országba beléptetettek közül a rendőrség 343 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - írták.
Vonattal 242 ember - köztük 75 gyermek - érkezett pénteken az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre - tudatta az ORFK.

Ukrán külügy: Orbán Viktor ne követelje a szankciók eltörlését, amikor az orosz hadsereg gyerekeket gyilkol

Facebookon üzent Ukrajna külügyi szóvivője: „Ukrajna nem ért egyet azzal az állítással, hogy a nemzetközi szankciók hatástalanok lennének Oroszországra”, írta Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője a Facebookon. A politikus Orbán Viktor állítására reagált, aki arról beszélt: az Oroszország elleni szankciók elpusztíthatják Európa gazdaságát, ezért vissza kell vonni azokat. A kormányfő szerint Brüsszel tévedett, a szankciós politika a tervekkel ellentétes hatást váltott, amivel Európa nemcsak lábon, hanem egyenesen tüdőn lőtte magát, és most levegőért kapkod.

Nikolenko szerint azonban a szankciókkal számon lehet kérni Oroszországot a háborús bűnök miatt, és gyengíteni a hadseregét. Arról beszélt: hibrid háború folyik, a Kreml pedig gázválságot idézett elő, hogy aláássa Európa jólétét.

A magyar miniszterelnöknek ne követelje az Oroszország elleni szankciók eltörlését, amikor az orosz hadsereg hidegvérrel mészárol le gyerekeket Vinnicjában, Harkivban és Mikolajivban – tette hozzá. Szerinte a háború elhúzódása csak Oroszország felelőssége, és csak a közös fellépéssel lehet elérni, hogy Ukrajna, Magyarország és Európa is visszatérjen a normális kerékvágásba. Ezenfelül újabb szankciókat és katonai segélyt kért az EU-tól.

Hőerőműveket vett célba az orosz hadsereg

Újult lendülettel folyik Ukrajna bombázása. Előtte "operatív szünet" volt.

Erői átcsoportosítása után Oroszország újrakezdte a támadásokat Kelet-Ukrajnában pénteken - közölte az ukrán vezérkar szombaton.

Az oroszok Bahmut, Donyeck és a Vuhlehirszk hőerőmű környékén is újrakezdték a támadásokat, de a harcok egyelőre kisebb kiterjedésűek.

A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) katonai szakértői megerősítették az értesülést, rámutatva: ha valóban vége a szünetnek, akkor az oroszok a következő 72 órában valószínűleg fokozzák a támadásokat.

Az oroszok Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalása után iktattak be „operatív szünetet”.

Péntek este Ukrajnában országszerte szóltak a légvédelmi szirénák. Dnyipróban a hatóságok adatai szerint legalább hárman meghaltak és tizenöten megsebesültek a rakétacsapásokban. Kremencsukban is lövedékek csapódtak be - mondta el Poltava megye kormányzója, Dmitro Lunyin. Odesszát szintén bombázták.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjeli videóüzenetében óvatosságra intette az állampolgárokat, arra kérve őket, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadót. Egyúttal figyelmeztette Moszkvát: nem marad következmények nélkül a csaknem öt hónapja tartó háború. A gyilkosságok és a pusztítás nemzedékekre meg fogja bénítani az orosz társadalmat - mondta.

Zelenszkij szerint a szankciókkal lefoglalt pénzből kéne újjáépíteni Ukrajnát

Különbíróságnak kellene eljárnia az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök ügyében - ezt szorgalmazza a holland külügyminiszter és Ukrajna elnöke is, aki szerint országát az oroszoktól lefoglalt vagyonból kellene újjáépíteni.

Senki sincs biztonságban Ukrajnában

Tűzoltók fékezték meg a lángokat Mikolajivban egy hotelnél, amelyet orosz légicsapás ért, az épületben komoly károk keletkeztek. Donyeck városában egy buszállomást bombáztak le, ahol ketten meghaltak. Oroszpárti szeparatisták szerint Ukrajna támadt, Kijev szerint viszont az oroszok.

"Amikor munkába indulunk, nem tudjuk, hogy megérkezünk-e oda, sem azt, hogy amikor végeztünk, biztonságban hazajutunk-e. Így megy ez minden nap" – mondta egy helyi lakos.

Az oroszok rakétákkal lőtték Vinnicját, ahol több min 20 ember meghalt, köztük gyerekek. Moszkva azt állítja, az egyik épületben külföldi fegyverkereskedőkkel tárgyaltak, de Kijev szerint egy kulturális központot bombáztak, ahol idős veteránok találkoztak. Más épületeket is találat ért.

"Senki nem volt idebent. Egy kollégám kirohant, az utcán találtak rá. Égési sérülésekkel kórházba vitték" – mondta egy vállalkozó, aki az egyik épületben bérelt irodát.

A Luhanszki területen lévő Popaszna szellemváros lett, mióta májusban elfoglalták az oroszok. A korábban 20 ezer lakost számláló település most teljesen kihaltnak tűnik, a legtöbb épület pedig romokban áll.

Ukrajna szerint az oroszok Európa legnagyobb atomerőművéből lövik a környező területeket

Oroszország arra használja a zaporizzsjai erőművet, hogy fegyvereket tároljon, köztük rakétarendszereket, és onnan lövik a a környékbeli területeket, a Dnyeper másik oldalát és Nikopol városát – mondta az ukrán nukleáris ügynökség, az Energoatom egyik hivatalnoka a Guardian híre szerint. Leírása alapján pénteken rendkívül feszült volt a helyzet az atomerőműnél, amelyet az invázó korai szakasza óta mintegy 500 orosz katona tart az ellenőrzése alatt, de még mindig az ukrán személyzet működteti.

Kitoloncálassal fenyegetnek az oroszok a megszállt területeken

Az ukrán kormányerők ellenőrizte területekre történő toloncolással fenyegetik a másként gondolkodókat a kelet-ukrajnai megszállt térségek Oroszország által beiktatott hatóságai – derült ki a dél-ukrajnai Zaporizzsjában és Herszonban kibocsátott rendeletekből. Az indoklás szerint erre a közrend fenntartása, illetve a társadalmi-politikai stabilitás ellen irányuló veszélyek ellensúlyozása érdekében van szükség.

A kitoloncolás azokat fenyegeti, akik a többi között bírálják a kormányzati szerveket, Oroszország külpolitikáját, az orosz hadsereget, vagy a megszálló hatóságokat. Szintén ilyen büntetésre számíthatnak a hatóságilag nem engedélyezett tüntetések résztvevői és a népszavazások, illetve az oktatás rendjének megzavarói.