A szegedi egyetem előkelő helyet foglal el a világ legjobb egyetemeinek a ranglistáján és ebből az állam- és jogtudományi képzést végző kar is alaposan kiveszi a részét – mondta el Rovó László, az egyetem rektora a másfél évszázados alapításra emlékező ünnepségen a jogi kar épületének aulájában pénteken. 

Az elmúlt százötven évben számtalan szakembert adott a szegedi jogi kar az ország igazságszolgáltatásának – jelezte beszédében Görög Márta professzor, a kar dékánja. Történelmi visszatekintésében kitért arra, hogy a Magyar Országgyűlés 1872-ben döntött a négy karból felálló kolozsvári egyetem létesítéséről, amelyet a trianoni határrendezést követően 1921-ben telepítettek Szegedre. 

Az egyetemen akkor folyó jogászképzés rangját és színvonalát mások mellett az is jelezte, hogy Menyhárt Gáspár jogász professzor lett az akkori nevén a szegedi Ferenc József Tudományegyetem első rektora – mondta el Görög Márta dékán. 

Nem kizárólag a múltról, hanem a jövőről is kell egy ilyen ünnepségen beszélni – vette át a szót Szabó Gábor professzor, prorektor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Úgy vélte, egy olyan soha nem volt társadalom felé haladunk, amelyben a robotikának és a számítástechnika fejlődésének eredményeként a munkaképes korú lakosság 20-25 százaléka foglalkozhatatlanná válik. 

Ez a prognosztizált helyzet nagy kihívás elé állítja a társadalomtudományt, ezen belül a jogtudományt is – osztotta meg gondolatait Szabó Gábor, amiből a szegedi egyetemen folyó jogi karnak és képzésnek is ki kell majd vennie a részét. 

A szegedi egyetem méltó örököse a kolozsvárinak – kezdte beszédét Salgó László, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, a szegedi jogi kar korábbi hallgatója. Államtitkári minőségében arról beszélt, hogy a kormányzatnak mindig is a szakemberek utánpótlást jelentették a hazai jogi karok, köztük a szegedi. 

Salgó László úgy vélte, hogy a tavaly októberben a teljes felújításon átesett szegedi jogi kari épület ma az ország legjobban feleszerelt jogi kara, és reményét fejezte ki, hogy teljesül Lázár János tavaly itt bejelentett ígérete, ami szerint hamarosan felújítják a jogi kari épületének pinceszintjét.

Amikor apám 1956 októberében arról beszélt, hogy a szegedi egyetemen megalakult a MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) nem gondoltam volna, hogy hatvanhét évvel később annak egyik alapítójával, Kiss Tamással, az egykori szegei joghallgatóval együtt ünnepelhetek a képzés elindításának százötvenedik évfordulóján – kezdte beszédét Martonyi János, a szegedi jog kar nyugalmazott professzora, korábbi külügyminiszter. 

Martonyi János a hányatott sorsú szegedi egyetem és helyi jogászképzés kapcsán köszönetet mondott a városnak, hogy annak idején befogadta kolozsvári egyetemet. Személyességet sem nélkülözve ehhez hozzátette, hogy élete legnagyszerűbb évei éppen az itteni jogi kari hallgatói éveire estek. A sors nagy ajándékának nevezte, hogy oktatója lehetett a szegedi jogi karnak. Mondanom se kell, hogy nem kellett kétszer hívni – emlékezett vissza arra az időre, amikor itt oktatói állás kínáltak számára.

Mindez nem volt előzmény nélküli. Martonyi János édesapja negyven évig tanított – Szegeden és Kolozsváron – az egyetemen. Számára a jogászok oktatása maga volt az élet – tette hozzá, és külön köszönetet mondott azért, hogy egy közelgő tudományos konferencia éppen édesapja életművének feltérképezésére tesz kísérletet. 

Egy diákérdekvédelmi szervezet létrehozásának első komolyabb lehetősége 1956. október 13-án merült fel – zárta az ünnepi megemlékezés beszédeit Kiss Tamás, a MEFESZ alapítótagja. A legfelső pártvezetés erre az akkor még ártatlannak tűnő kezdeményezésre idegesen reagált, és hírhedt kommunista politikust, Marosán Györgyöt küldte volna Szegedre Gerőt helyettesítve – idézte fel a történteket a szemtanú. Marosan szó szerint úgy fogalmazott: lemegy rendet tenni a szegedi egyetemi stricik közé, de csak akkor, ha tűzparancsot kap. 

A pártvezetés erre inkább az akkori oktatási minisztert küldte Szegedre tárgyalni, aki nem gördített akadályt a MEFESZ megalakulása elé, aminek magyarázata volt, hogy a szervezet akkor még nem követelte a megszálló szovjet csapatok távozását az országból. Erre csak néhány nappal később október 20-21-én került sor.

A történelmi események kirobbanását siettette, hogy a Szabad Európa Rádió egyik, Gallicus név alatt szereplő munkatársa már október 21-én arról számolt be, hogy Szegeden fellobbant a forradalom lángja. A bejelentés mozgásba hozta az országot. 

A jelenleg nyolcankilenc éves Kiss Tamást és társait 1958-ban vonták felelősségre a proletárdiktatúra megdöntésére szervezett akció miatt és hat társával együtt összesen huszonhét év börtönre ítélték őket – hangzott el az idézett beszédben.