Jó az egyetem kuratóriuma, de mi lenne Szabó Gábor után? – ezt a kérdést feszegeti Szajbély Mihály

A Szegedi Tudományegyetem alapítványi működéséhez intézményi garanciák kellenek, amelyek hiányoznak. Ez még komoly bajok forrása lehet – erre figyelmeztetett Szajbély Mihály, az egyetem professzora és szenátora.

2021. október 29. 12:29

Jó az egyetem kuratóriuma, de mi lenne Szabó Gábor után? – ezt a kérdést feszegeti Szajbély Mihály

A bölcsészkar korábbi dékánjának az egyetemi szenátus legutóbbi, október 25-i ülésén elhangzott felszólalását, ami kemény és egyenes állításokat fogalmaz meg az egyetem alapítványi működésével kapcsolatosan fellépő lehetséges veszélyekről, elküldte a szenátusban őt delegáló kollégáinak, ahogyan ezt szenátusi felszólalása végén jelezte. 

Az alapítványi átalakulást korábban ellenző, az erről szóló szenátusi szavazáson ellene szavazó Szajbély Mihály felszólalásában úgy fogalmazott: „[…] az alapítványi egyetemek közül egészen bizonyosan nekünk jutott a leghozzáértőbb, az egyetem működését belülről ismerő, valós problémáira leginkább érzékeny kuratórium […]”.

Mindezt azzal folytatta, hogy Szabó Gábor prorektor vezetett kuratórium „egyértelműen jobb fenntartó, mint a csőlátású és technokrata Palkovics László miniszter úr által irányított ITM” (Innovációs- és Technológiai Minisztérium).

Az irodalomprofesszor és szenátor szerint az egyetem közvéleménye megszavazta volna a jelenlegi személyi összetételű kuratóriumot, ha kikérik a véleményét. Ám a gond az, hogy nem kérték ki. Szajbély Mihály ezen is túlmenve rámutatott: ebben a kérdésben még a szenátust sem kérdezték meg.

Az általa jelzett rendszerszintű probléma másik fele, hogy a szenátus véleményét akkor sem lenne kötelező kikérniük, ha a kuratórium személyi összetételén változni akarnának, vagy változtatni lenne szükséges. 

A szenátusi ülésen a felszólaló hosszabban idézte hírportálunk Szabó Gábor kuratóriumi elnökkel készített interjújának egyik részletét, amiben az egyetem jelenlegi fenntartójának vezetője elmondta: „A kuratóriumi tagságomat csak azzal a feltétellel tudom vállalni, ha ez a január végi szenátusi határozat – amit én is megszavaztam – betartható. Ha politikai hátsó szándékból ezt nem akarnák betartani, ezt tudomásul venném, mert a politika már sok mindent tett. Ám onnan fogva én ebben a történetben nem vagyok partner.”

Szajbély professzor ennek kapcsán úgy fogalmazott: nem kételkedik Szabó Gábor kijelentésében, „ám kényszerű lemondása után mi itt maradnánk egy olyan kuratóriummal, amely már nyilvánvalóan nem az általa képviselt vonalat vinné tovább.”

Ennek kapcsán irányította a figyelmet a szenátusi ülésen elhangzott felszólalásában arra, hogy

hiányoznak a rendszerszintű intézményi garanciák, ezeket az egyetemet fenntartó alapítvány alapító okiratában kellene szerepeltetni. 

Szajbély Mihály lényegében azt állítja:

addig jó, míg Szabó Gábor a kuratórium elnöke.

Ezzel párhuzamosan azt, hogy az egyetem közössége és korábbi legfőbb döntéshozói fóruma, a szenátus teljesen tehetetlen lenne, ha a mindenkori kormány változtatni akarna a kuratórium összetételén. 

Felszólalása második részében arról beszélt, hogy az alapítványi működés teremtette új kereteket arra kellene felhasználnia az egyetemnek, hogy visszaadják az egységeknek a gazdálkodás jogát és megszüntessék „a kifizetések rettenetes bürokratizmusát”. Ha ez nem történik meg akkor az oktató- és kutatómunka helyett változatlanul az adminisztrációs teendők, a bürokráciával való küzdelem kötné le a vezető beosztású oktatók munkájának jelentős részét – olvasható a szenátusi felszólalásban. 

B. P.

(Archív fotó: Szabó Luca)