Dr. Linninger Mercedes, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosok Területi Szervezetének elnöke a 24.hu-nak azt mondta, az energiaárak ugrásszerű növekedése miatti drágulás csak a jéghegy csúcsa, a fogászatokban ugyanis már a Covid-19 okozta gazdasági válság is jelentős költségemelkedést okozott.

„Megemelkedtek a beszerzési költségek, az egész világot érintő nyersanyaghiány az egekbe tolta az anyagok és eszközök piaci árait. Ráadásul a világban aktuális fenntarthatósági törekvések kivezették, illetve megváltoztatták az egyszer használatos eszközeink jelentős részét, az új, kedvezőbb globális hatású eszközök előállítási és bekerülési költsége is számottevően magasabb. Az energiaárak emelkedése mindezek tetejére nehezítette meg az egészségügyi vállalkozások fenntartását” - fogalmazott.

Linninger Mercedes ugyanakkor hangsúlyozta, hogy különbséget kell tenni a kis- és a nagyvállalkozások, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződött vállalkozások között. Az első két esetben a költségek emelkedését a rendelők kénytelenek áthárítani a páciensekre - ezzel kockáztatva a fizetőképes kereslet akár jelentős csökkenését is.

Ezzel szemben azok, akik a rendelésüket NEAK-finanszírozott formában látják el ezt nem tehetik meg, pedig a praxisok rezsitámogatása jelenleg messze alulmúlja a háziorvosi, gyermekorvosi  praxisok támogatását. Ráadásul a fogászati rendelőkben dolgozó szakdolgozóknak rendkívül alacsony a bére, és az ennek rendezésére tett kísérletek sikertelensége sok esetben szül bérfeszültséget.

Mindez azért is különösen aggasztó, mert:

„A magyarok alapvetően rossz szájhigiénével rendelkeznek a fejlett európai országokhoz képest, a fogorvoshoz fordulási szokások legtöbbször kimerülnek a sürgősségi ellátásban, azon belül is a foghúzásokban. A pótoltsági számok ezzel szemben alacsonyak. Ezen természetesen a Covid sem változtatott jelentős mértékben, sőt a maszkviselés következtében még azok is hanyagolták a fogorvosi kezeléseket, akik korábban esztétikai indokokra hivatkozva rendszeresebben jártak fogorvoshoz”.

Magyarország uniós viszonylatban is rosszul áll, a sereghajtók közé tartozik azon a listán, amely az éves fogorvosi látogatások számát mári egy lakosra vetítve. 

Amint a fenti ábrából látható, mindössze 0,35 az éves fogorvosi látogatások száma fejenként, miközben az EU-átlag egy felett van, a listavezető Hollandiában pedig 2,5 ez az arány. Hazánknál csak Romániában és Cipruson rosszabb a helyzet az Eurostat-adatok alapján.

A magánellátás növekvő árai, a NEAK-által támogatott praxisokban a hosszú várakozási idő még inkább arra ösztönözheti a magyarokat, hogy hanyagolják a fogászati kezeléseket, holott ebben most sem állunk túl jól.