Jegybanki elemző: az ársapkák nem megfékezték, csak tovább növelték az inflációt
2022. december 19. 07:02
A 444.hu szúrta ki Balatoni András írását a Világgazdaság oldalán. Ebben az MNB elemzője bemutatja, hogy a magyar kormány által bevezetett ársapkák nemhogy megfékezték volna, hanem épp ellenkezőleg: csak tovább emelték az inflációt.
Balatoni arra emlékeztet: hasonló kísérlet már történt Amerikában a '70-es években, de az is kudarccal végződött. Ennek oka, amit most mi is megtapasztalhatunk: az ársapkás termékek miatti veszteségeiket úgy próbálják kompenzálni a kereskedők, hogy brutálisan megemelik a nem hatósági áras, helyettesítő termékek árait. Ezek jellemzően azok a dolgok, amikhez akkor nyúlunk, ha az ársapkás termék elfogyott.
Így például a kristálycukor ugyan ársapkás, de a porcukor 222 százalékkal drágult február óta. A sima liszt ársapkás, de a rétesliszt 146 százalékkal, míg az étolajat kiváltó sertészsír 215 százalékkal drágult. A hatósági áras sertéscombhoz hasonló karaj 152 százalékkal lett drágább. A csirkecemell ársapkás, de a szabadáras csirkecomb 167, míg a pulykamell 180 százalékkal drágult. A 2,8 százalékos UHT tej árát nem engedik emelni, de a 1,5 százalékosé 190 százalékkal ment fel, szintén február óta.
A verdikt tehát egyértelmű: az élelmiszerárstopok nem mérsékelték a helyettesítő termékek inflációját. A rögzített árú termékek esetén elmaradt áremelkedéseket a kereskedők teljes egészében áthárították más termékekre. A magyar élelmiszer-infláció majdnem minden alcsoportban Európa legmagasabbja, több esetben jelentősen is (például tejtermékek, kenyér és tészták) meghaladva a V3-ak (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) értékeit. Ehhez adódott a gyenge forint importnövelő hatása is. Ráadásul egyes élelmiszeripari szegmensekben az ellátási láncokban kialakuló tartós zavarok (például tejipari termékek) tovább növelték az árnyomást, ezzel egyes termékkörök (például sajtok, túró) jelentős versenyhátrányba kerültek a nemzetközi piacokon. Az ársapka által nem érintett termékeknél bekövetkezett áremelkedés kioltotta az 1,2 százalékpontos technikaiinfláció-csökkentő hatását az intézkedésnek.
A jegybanki elemző arra is kitér, hogy az árstop által nem érintett termékek magasabb átárazásának és a kialakuló nagyobb élelmiszer-inflációnak tovagyűrűző hatásai is voltak. Az éttermek, büfék a hatósági áras termékeket is nagybani piaci áron vásárolták, és egyben hatott rájuk a többi termékre áthárított áremelés is. Becslésünk szerint ezen alapanyagár-emelkedés áthárításának szolgáltatások áraiban való megjelenése további mintegy 0,2–0,4 százalékponttal emelhette a fogyasztói árakat.
A tanulmány azt is bemutatja, hogy az üzemanyag nem az alapanyag (olaj), hanem a rárakódó egyéb terhek miatt ennyire drága Magyarországon. A drágulást részben a magasabb áfa okozza (dízelnél +39 forint, benzinnél +27 forint), de ennél is nagyobb tétel az egyéb költségek és adók emelkedése.
Az elemzés végül arra a következtetésre jut, hogy az inflációt megfékezni hivatott ársapkák 2022 végére 3-4 százalékponttal emelték a magyarországi inflációt.
Valami furcsaság egészen biztosan történik az MNB épületében: nemrég Matolcsy György is keményen ekézte a kormány gazdaságpolitikáját az országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén. Idén egyébként holnap ül össze utoljára a Monetáris Tanács, hogy a kamatkondíciókról határozzon. Elemzők szerint komoly meglepetést okozna, ha változásról döntene a jegybank, nagyon nagy eséllyel marad a 13 százalékos alapkamat, valamint a kamatfolyosó két széle 12,5, illetve 25 százalékon.
