Játék a kastélyban: a szegedi vígjátékban összegabalyodik valóság és látszat miközben dolgozhatnak a rekeszizmaink

Molnár Ferenc Játék a kastélyban című vígjátékával indítja pénteken este a szezont a Szegedi Nemzeti Színház. Az évad első bemutatóját Bezerédi Zoltán állítja színpadra. A kacér primadonna, a hősszerelmes és a fiatal zeneszerző kínos szerelmi bonyodalma egész estés önfeledt szórakozást ígér nézőknek és színészeknek egyaránt. Az alkotók kedden délután a Reök-palotában közönségtalálkozón avatták be az előadás születésének részleteibe az érdeklődőket.
Rafai Gábor

2022. szeptember 27. 20:26

Játék a kastélyban:
a szegedi vígjátékban összegabalyodik valóság és látszat miközben dolgozhatnak
a rekeszizmaink

A találkozón a rendező mellett a darab szereplői közül a parimadonnát alakító Menczel Andreával, valamint Borovics Tamással és Gömöri Krisztiánnal találkozhattak az érdeklődők. 

 

Molnár Ferenc az 1920-as és 30-as években sok könnyed színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. Ezek közül való az 1926-ban született Játék a kastélyban is.

 

Szegeden utoljára 2006-ban állították színpadra Molnár Ferenc örök érvényű anekdotáját, akkor Kalmár Tibor rendezésében láthatták a nézők, bő másfél évtized múltán vette most elő Bezerédi Zoltán.

 

– Ez valójában egy színházról szóló darab, játék a színházban. Molnár Ferencnek ez egy viszonylag késői és korszerű darabja, amiben ki-be közlekednek a színészek a színházban és történetben is. Nagyszerű játék lehetőség hét színésznek, egy primadonnának és hét férfinek. Molnár Ferenc nagyszerű színházi szerző, valós élettörténeteket vesz elő, csak egy kicsit megcsavarja azokat, így lesz végül ironikus. Ezek valójában speciális molnári anekdoták. A Játék a kastélyban a színházcsinálás szépségeiről és kínjairól is szól egyszerre – mondta a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész-rendező a beszélgetést vezető Barnák László főigazgató kérdésére.

 

Bezerédi a darabhoz a Mohácsi testvérek szövegeiből is vett át, mert Molnár Ferenc bizonyos darabjai, vagy azok részletei, ma már picit porosnak tűnnek. Nem korszerűsítették a darabot a szegedi előadáshoz, csak leporolták egy kicsit a szövegeteket, mert bizonyos mondatok fölött eljárt az idő, néhol túl terjengősek.

 

– Mivel a darab színház a színházban, kíváncsi voltam, mit tud a szegedi teátrum, azért igyekszem a színház működését is megmutatni majd az előadás során.

 

Gömöri Krisztán a darab egyik színházi szerzőjét, Turait alakítja az eladásban.

 

 

– Hogy mit jelent egy színésznek egy színész bőrébe bújni? A művészek is nyitott szemmel járnak a világban. Folyamatosan benne élünk bizonyos helyzetekben, ezeket később próbáljuk használni is a színpadon például akkor, amikor a szerepem szerint menteni kell a még menthetőt – mondta Gömöri.

 

– Bár darab vígjáték, de van a történetnek egy nagyon is valós drámája. A híres, de öregedő színész szerelme a fiatal tanítványába olykor egyszerre nevetséges és szívszorító – mondta a gyönyörű színésznő egykori kedvesét, Almádyt alakító Borovics Tamás.

 

A hétszemélyes darab egyetlen női (fő)szereplője, Annie, azaz Menczel Andrea.

 

– Egészen jól tudom kezelni a hat férfit a színpadon, élvezem, hogy folyamatosan körbe rajonganak – mondta.

 

Számára legnehezebb a darabban, hogy sok erős érzést, érzelmet kell megjeleníteni, miközben a nagy terjedelmű szöveget is uralnia kell.

 

– A szerelmi kapcsolatok működhetnének jól is, de az a tragédia, hogy nem így van, és mégis élni kell az életet tovább. Ez egy nagyon súlyos teher.

 

Bezerédi Zoltán szerint a darab egy igazi játék, ahol a nézőknek kell eldönteni mi igaz és mi nem, mi jó és mi rossz,

 

– A játék lényege éppen az, hogy a nézőknek kell kitalálni azt, hogy ki, mikor, mit játszik. Az egész olyan egy kicsit, mint egy nyomozás.

 

A látványvilágért felelős Khell Csörsz is a színház a színházban gondolatot erősíti a díszletekben: a színpad és nézőtér átjárhatóvá válik, egybefolyik. 

 

Menczel Andrea szerint pedig Cselényi Nóra jelmezei lenyűgözőek. A férfiak frakkjai és szmokingjai, valamint az 1920-as évek női divatja kicsit az időutazás élményével is gazdagítja a közönséget és a színészeket is.

 

Molnár Ferenc darabja egy páratlanul szellemes színpadi játék, elegáns komédia. Pazar mulatság, amelyben szétválaszthatatlanul összegabalyodik valóság és látszat, igazság és hazugság, élet és színház. 

 

Kortalan, mint ahogyan a színház is az – ezért működik mindig, mindenhol.

Címlapon

mutasd mind