Izrael tagadja, hogy drónelhárítókkal segítené Ukrajnát, az oroszok 60 ezer embert is áttelepíthetnek Herszonból, Putyin hadiállapotot hirdetett

Az orosz elnök az frissen annektált és a 2014-ben megszerzett ukrajnai régiókban korlátozza a be- és kiutazást.
Cservenák Zoltán

2022. október 20. 00:27

Izrael tagadja, hogy drónelhárítókkal segítené Ukrajnát, az oroszok 60 ezer embert is áttelepíthetnek Herszonból, Putyin hadiállapotot hirdetett

Vlagyimir Putyin hadiállapotot hirdetett Ukrajna négy tartományában, amit Oroszország többnyire ellenőrzése alatt tart. A törvény szükséghelyzeti felhatalmazást ad Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon annektált tartományok oroszok által beiktatott vezetőinek. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó a bejelentést az ukránok kifosztásának állegalizálásának nevezte.

 

Putyin „gazdasági mozgósítást” is elrendelt hat Ukrajnával határos tartományban, valamint a Krím-félszigeten és Szevasztopolban, amiket Oroszország már 2014-ben illegálisan annektált. Kijelentette, hogy további felhatalmazást ad minden orosz tartomány vezetőjének a közrend fenntartása és a termelés növelése érdekében, ezzel támogatva Moszkva háborúját Ukrajnában. A törvény korlátozza a nyolc tartományba való be- és kiköltözés szabadságát is. Orosz tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy Ukrajna megtámadja Herszon kulcsfontosságú városát. A herszoni megszálló orosz adminisztráció vezetője arról beszélt, hogy a tervek szerint akár 60 ezer embert is átköltöztetnek a Dnyeper folyón Oroszországba, miközben az orosz hadsereg megpróbálja megtartani a várost az ukrán ellentámadás ellenére. Az oroszok elismerték, valóban áttelepítenek civileket Herszonból, a katonai helyzet miatt. Többen arról számoltak be, hogy tömeges szöveges üzeneteket kaptak, amik figyelmeztették a város bombázására, és arról tájékoztatták őket, hogy reggel 7 órától buszok indulnak a kikötőből.  

 

Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke „propaganda show-nak” minősítette az orosz bejelentéseket.

 

Izrael tagadja, hogy drónelhárítókkal segítenének

Benny Gantz, izraeil védelmi miniszter arról beszélt, hogy országa nem ad el fegyvereket Ukrajnának, annak ellenére, hogy Kijev légvédelmi utánpótlást kért az oroszok által használt iráni gyártású drónok miatt. Izrael humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának, de tartózkodott a katonai felszerelés küldésétől.

 

A Haaretz izraeli napilap szerdán arról számolt be, hogy Izrael felajánlotta, hogy segítséget nyújt Kijevnek egy „életmentő polgári korai előrejelző rendszer” létrehozásában, amely megvédi a légi támadásokat.

 

A The Guardian szerint Benny Gantz egy szerdai tájékoztatón az európai nagykövetekhez intézett megjegyzésében elmondta: Izrael kiáll Ukrajna mellett, támogatja a NATO-t és a Nyugatot. Mindezek ellenére hangsúlyozta, 

 

Izrael nem szállít fegyverrendszereket Ukrajnának különféle műveleti megfontolások miatt. 

 

„Korlátainkon belül továbbra is támogatni fogjuk Ukrajnát, ahogyan azt a múltban is tettük. Követjük Irán részvételét az ukrajnai háborúban” 

 

– tette hozzá a miniszter. Izrael humanitárius segítséget nyújtott Ukrajnának a februári invázió kezdete óta. Azonban óvakodva attól, hogy fenn kell tartani a kapcsolatokat Oroszországgal – ami megkönnyíti az izraeli hadműveleteket az Irán által támogatott szereplők ellen Szíriában –, tartózkodott a katonai felszerelések küldésétől. Izrael állítólag már megkezdte az iráni drónprogramról szóló alapvető hírszerzési információk megosztását ukrán tisztviselőkkel.

 

Újabb rakéták és drónok Kijev ellen

Szerda délután több orosz rakétát lőttek le Kijev felett – közölte a város polgármestere, Vitalij Klicsko. Erős robbanásokat jelentettek az ukrán főváros központjában. Görög diplomaták megerősítették, hogy az ország külügyminisztere, Nikosz Dendiasz, aki Ukrajnába látogat, egy kijevi óvóhelyen volt kénytelen menedéket keresni. Vitalij Kim, a régió kormányzója szerint az ukrán erők az éjszaka folyamán 13 „kamikaze” drónt lőttek le Mikolajiv felett.

 

Terrorizmus, háborús bűnök

Az ukrajnai kritikus energiainfrastruktúra elleni orosz csapások „tiszta terrorcselekmények”, amik háborús bűnöknek minősülnek – mondta az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyen szerdán az Európai Parlamentben nyilatkozott azután, hogy ukránok százezrei maradtak áram és víz nélkül az orosz csapások következtében, ami része annak, amit Volodimir Zelenszkij elnök egy kiterjedt orosz tervnek nevezett, hogy az ukránokat a fagyhalálba vigyék. Zelenszkij szerint az oroszok lépesei lehetetlenné teszik a béketárgyalásokat.

 

Mobil erőműveken dolgoznak az ukránok

Ukránok mobil erőművek létrehozásán dolgoznak, miután Oroszország újabb csapásokat indított az ország energiainfrastruktúrája ellen – mondta Zelenszkij elnök. Zelenszkij „stratégiai találkozót” tartott magas rangú tisztségviselőkkel ma, hogy megvitassák azokat az intézkedéseket, amelyek „az ukrán energiarendszer összeomlása esetén felszámolják a következményeket”.

 

Újabb támadás jöhet délen

Az ukrán kormány a közelmúltban hírzárlatot rendelt el az ország déli részén, ebből többen arra következtetnek, hogy újabb támadás készül Herszon visszafoglalásáért.

 

Sokat pusztítanak az olcsó iráni drónok Ukrajnában

Egy elemzés szerint Ukrajnának a városaira lőtt „kamikaze” drónok lezuhanásának költségei jóval meghaladják az Oroszország által az olcsó iráni gyártású technológia beszerzéséért és elindításáért fizetett összegeket. Az elmúlt hetekben Ukrajna ellen kirobbantott sikertelen dróntámadások Oroszországra fordított teljes költségét katonai elemzők 11,66 millió dollár (5 milliárd forint) és 17,9 millió dollár (7,5 milliárd forint) közöttire becsülik. A drónok elleni harc Ukrajnának nagyjából 28,14 millió dollárba (12 milliárd forintba) került eddig.

 

Iráni parancsnokokat és drónfejlesztő céget szankcionálna az unió

Az Európai Unió azt tervezi, hogy szankciókat vet ki három magas rangú iráni katonai parancsnokra és a drónokat fejlesztő cégre, amelyekről feltételezhető, hogy Oroszország Ukrajna elleni támadásaihoz használtak. A Guardian által látott szankciólista-tervezetről várhatóan napokon belül megállapodnak, ami azt jelzi, hogy az uniós miniszterek nem hiszik el Irán tagadását, miszerint Oroszországot szállította volna alacsonyan repülő halálos fegyverekkel.


Biden nem akar találkozni Putyinnal a G20-csúcson

A Fehér Ház „minden lehetséges lépést” megtesz annak érdekében, hogy elkerülje Joe Biden elnök és Vlagyimir Putyin közvetlen találkozását a jövő havi indonéziai G20-csúcson. Az amerikaiak állítólag igyekeznek mindent úgy intézni, elkerüljék a két vezető folyosói találkozóját, és az, hogy egy fotóra kerüljenek.

Címlapon

mutasd mind

Vélemények

mutasd mind