Iskolabusznak hívják a megoldást – Ceglédi Zoltán jegyzete

A 19 gyereket tanító-nevelő általános iskola egészen biztosan tele volt szeretettel, megértéssel. Családias hangulat lengte be. Emellett roppant drágán okoz versenyhátrányt az ott tanulóknak.
Ceglédi Zoltán

2022. szeptember 09. 11:20

Iskolabusznak hívják a megoldást –
Ceglédi Zoltán jegyzete

Szinte mindenben igaza van az ügyben az ellenzéki sajtónak. 

 

Elfogadhatatlan, hogy a Hajdú megyei Hajdúvid (korábban önálló, párszázfős falu, ma Hajdúböszörmény városrésze) általános iskolájában, összevont osztályokban tanuló 19 gyerekek és szüleik csak pár nappal a tanévkezdés előtt tudták meg, hogy a magas rezsiárak miatt nem indul el az intézményben az oktatás. Nonszensz, hogy ezt a 19 gyereket egyetlen, menetrendszerinti buszra akarják majd reggelente felpakoltatni, egyetlen felnőtt kísérővel. Nyilvánvaló, hogy ez érdemben megváltoztatja az itt élők, dolgozók életét is.

 

Van ugyanakkor az is, amit egyetlen politikus sem akar vagy tud kimondani: a 19 gyerekkel, összevont osztályokkal működő általános iskolákat előbb-utóbb be kell zárni. Sajnálom.

Kezdjük a jelenlegi, speciális helyzettel. Bajban van a világ, és benne Európa. Már a koronavírusra hivatkozva tett lezárások is iszonyú károkat okoztak, erre jött rá az orosz–ukrán háború gazdasági mélyütése és külön is az energiaválság. Még ha meg is van előre az iskola kifűtésére a szén, még ha nagyon is figyelnének, hogy ne nagyon égjen a villany, akkor sem fér most bele, hogy a jóval több gyerekre tervezett, nagy alapterületű ingatlant ezen a télen melegen és világosban tartsák. Az költségekben nem oszt, nem szoroz, ha a nagyobb böszörményi iskolába érkezik osztályonként pár plusz gyerek; ettől ott ugyanannyi marad a fűtésszámla és ugyanannyit világítanak. A hajdúvidi ingatlan rezsijére szánt pénzt és szenet viszont föl lehet használni mások rezsigondjának megelőzésére. Idősek, szociális intézmények, egészségügyi szolgáltatók – nekik is gond lesz ez a tél, és ők nem tudnak máshová menni.

 

Persze, egy ideális világban a hajdúvidi intézmény is működhetne a gyerekekért: mint családi napközi, mint alternatív korrepetáló hely, mint játszóház. De „sima” általános iskolaként akkor sem. Tényleg sajnálom.

 

Az összevont osztályokban tanuló gyereknek nem olyan képzés és nem olyan infrastruktúra jut, mint ami a mai időkben szükséges lenne. Illetve nem tartom kizártnak, hogy van olyan alapítványi alternatív iskola, ahol a sok-sok pénz kipárnázza a helyet elit tanárokkal, csilivili hájtek cuccokkal, és mindeközben történetesen több korosztály „tanul” együtt. De ez nem az állami közoktatás jellemzője. Az egy generális romlás jele, amikor előbb kiürül az iskola felső tagozata, majd az osztályok indításához szükséges létszám alá bukó jelentkezőket vegyes életkorú csoportokba rakják.

 

Ez egyébként a falvak halála, sokat írok és beszélek róla, hogyan kopik ki az iskola és vele a helyi pedagógus-értelmiség, hogyan épül le kereslet és/vagy finanszírozás híján a helyi kultúra, a kiskereskedelem és egészségügy, hogyan megy el mindenki, pár szomorú öreget hagyva a lerobbanó, kifűthetetlen (beszéljünk erről is legközelebb!) házakban.

 

Egy városrész helyzete ennél jobb, a kapcsolódása a centrumhoz közvetlenebb, de megóvása ugyanúgy lehetséges, mint ami a falvaknál kéne: komoly infrastrukturális érhálózat kialakításával fenntartani a keringést a távoli testrészekben is. Ennek része a vasúti fejlesztés, az otthonról végezhető és részmunkaidős állások támogatása, a közutak rendbetétele, a digitális infrastruktúra fejlesztése, a meglévő intézmények keresletorientált profilváltása, például a Ratkó-gyerekek létszámára szabott, nagy iskolaépületekben az idősellátás részeként fogadhatnák ugyane, immár nyugdíjassá vált Ratkó-néniket és -bácsikat.

 

És az iskolabusz. Az nagyon kéne. Családbarát kormány annál fontosabbat nem is tehetne, mint elindít és finanszíroz egy programot, aminek keretében elsőként az iskolavesztő, majd minden, ezt igénylő településen és városrészen forgalomba áll a szükséges méretű és speciális kialakítási iskolabusz, ami reggelente körbejár, név és cím alapján azonosítva felveszi a gyerekeket, elviszi az iskolába, majd délután ugyanígy haza. 

 

 

Rengeteg érvem van emellett, mindenki válogathat belőle a számára kedves ideológia szerint. Ez zöldebb, mert nem külön családi autók pöfögnek be egyenként az iskolába, hanem egy busz megy sok gyerekkel. Ez szolidárisabb és segíti a felzárkózást, a kasztrendszerből kitörést, mert nem a szülőkre bízza, hogy eljut-e az iskolába a gyerek. Ez olcsóbb, mint bármi más.

 

A jelenlegi verzió pót- és szükségmegoldás, rettenetes kommunikációval. De a valódi megoldást iskolabusznak hívják, ezért kellene küzdeni.