Iránymutatás a jövő döntéshozóinak: kurzus indult a GTK-n a SASMobon projekten belül azért, hogy a ma egyetemistái egy kicsit másképp gondoljanak a fenntarthatóságra, a környezetvédelemre

Ugyanannak a közösségnek a részei vagyunk: a SASMob projekt zárókonferenciáján Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpontjának munkatársai, Méreiné Berki Boglárka és Mihók Barbara arról beszéltek az Agórában, hogy csináltak egy arénát, ahova bárki csatlakozhatott az egyetemisták közül, hogy a fenntarthatóságról, mobilitásról beszélgessenek velük úgy, ahogy korábban soha. A zárókonferencia előadásait egyesével közreadjuk.
Garai Szakács László

2021. november 16. 14:07

Iránymutatás a jövő döntéshozóinak:
kurzus indult a GTK-n a SASMobon projekten belül azért, hogy a ma
egyetemistái egy kicsit másképp gondoljanak a fenntarthatóságra,
a környezetvédelemre

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának feladatai között kiemelt helyen szerepel a kapcsolat- és közösségépítés – nem véletlen hát, hogy a SASMob projekt keretein belül ezekkel is foglalkoztak a karon. Méreiné Berki Boglárka és Mihók Barbara egy olyan kurzust hirdetett meg több féléven keresztül is, amit az egyetem bármelyik hallgatója felvehetett, részt vehetett az órákon. Ezeken az órákon a téma a SASMob céljai voltak,

  • hogyan lehetne még élhetőbbé, zöldebbé tenni Szegedet,
  • hogyan lehetne még fenntarthatóbb módon közlekedni,
  • mi mindent kell tennünk a változásért.

 

Méreiné Berki Boglárka arról beszélt a zárókonferencián tartott előadásában, hogy motivációt jelenthet nekünk ebben a változásban, a tenni akarásban, ha közösségként tekintünk magunkra.

 

Méreiné Berki Boglárka

 

– Ha van egy olyan célunk, amiről mindannyian ugyanazt, ugyanúgy gondoljuk, akkor könnyebben tudjuk azt közösen megvalósítani – mondta a Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpontjának munkatársa. Méreiné Berki Boglárka szerint napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy képesek vagyunk-e egy olyan közösséget létrehozni, amiben a fenntarthatóság értékei mentén gondolkodik, cselekszik. A GTK kétféleképpen tett ezért:

  • minden lehetőséget kihasznál új partnerek toborzására,
  • illetve a már említett Fenntartható mobilitás menedzsment kurzust is ezért indították el a karon.

 

Új partnerek bevonása: cél a mobilitási tervek kidolgozása

A partneri toborzás jó gyakorlatairól Mihók Barbara beszélt. A konzultációs folyamatok egyik legfőbb célja a tájékoztatás, mit nyerhetnek azok, akik már benne vannak a SASMob projektben, illetve mi mindent kínálnak az ezután csatlakozóknak. – Ha sikerül bevonni egy szegedi munkáltatót, akkor az is cél volt, hogy az adott foglalkoztató készítsen egy saját mobilitási tervet – jegyezte meg Mihók Barbara, aki arról is beszélt, hogy a konzultációkon rendre jelen volt az önkormányzat, Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester is többször elment ezekre a megbeszélésekre, de rendre ott voltak például a Szegedi Közlekedési Társaság képviselői is, azaz olyan szakemberek, akik a mobilitással kapcsolatos kérdésekre érdemben tudtak reagálni.

 

Mihók Barbara

 

Végül tizenhat új partner csatlakozott a GTK által szervezett toborzási akcióban és a zárókonferencia alatt még további három partnerrel tárgyaltak a csatlakozási szándékról, sőt a megkeresések folytatódnak. A legtöbbször talán azt a kérdést hallották Mihók Barbaráék, hogy „miért jó az, ha csatlakozunk ehhez a SASMob-projekthez?” Azt is tapasztalták, a cégek jelentős részének egyáltalán nem volt ismeretlen a fenntartható mobilitás kérdésköre, már saját „hatáskörben” is voltak ilyen kezdeményezéseik, de üdvözölték azt, hogy Szeged városi szinten tenne ezért.

 

Kurzus a jövőért: irány az aréna!

És miért csinálták meg a Fenntartható mobilitás menedzsment kurzust? Csak mert egy egyetemi karon „illik ilyesmit” csinálni? Ha egy hagyományos óráról lenne szó, akkor egy igennel is el lehetne intézni ezt a kérdést. Ám a Gazdaságtudományi Kar Kutatóközpontjának munkatársai nem egy átlagos kurzust akartak csinálni, ahol a tanár áll a tábla előtt, elmondja a tananyagot, a diákok meghallgatják, majd vizsgáznak belőle a félév végén.

 

– El akartunk rugaszkodni a konvencionális oktatási keretektől. Szerettünk volna létrehozni egy olyan arénát, ahol a hallgatók, az egyetem, a civil szervezetek, a döntéshozók találkozhatnak, beszélgethetnek egymással. Három féléven vagyunk túl, folyamatosan változott a tematika – mondta Méreiné Berki Boglárka. A kurzusnak az volt a célja, hogy

  • gyakorlati tudást nyújtson a hallgatóknak a különböző helyi szereplők tapasztalatain, tudásán keresztül,
  • összekösse a különféle helyi szereplőket a környezeti és társadalmi fenntarthatóság mentén, valamint
  • törekedtek az értékformálásra is.

 

– Nem a tankönyvi tudást akartuk átadni a hallgatóknak – hangsúlyozta Méreiné Berki Boglárka. A kurzusuk a következő félévekben már angolul is hallgatható lesz. A félév mindig egy elméleti alapozással indult, majd egy népszerű közgazdasági elmélettel, a képességszemlélettel foglalkoztak. Ezután mutatták be a fenntartható mobilitás különböző aspektusait, majd ekkor „nyílt ki” a kurzus. A hallgatók gyakorlati tervezéssel is megismerkedtek, konkrét projekttapasztalatokat mutattak be nekik, de a Greenformers applikációt is megmutatták nekik.