Irány az űr! – Húszéves a Szegedi Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi Tanszéke

Európában mindössze három helyen: a londoni King’s College-ban, a szentpétervári Katonaorvosi Akadémián és a Szegedi Tudományegyetemen működik Repülő- és Űrorvosi Tanszék, amely idén ünnepli megalapításának 20. évfordulóját
– mondta el Grósz Andor nyugállományú orvos dandártábornok, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvosi Tanszék egyetemi tanára. Magyarország a 2020-as évek közepén űrhajóst kíván küldeni az űrbe, ezért szakemberek közreműködésével kidolgozták és végrehajtják az ország űrstratégiáját.
A Szegedi Tudományegyetem szakemberei is részt vesznek a hazai űrstratégia megvalósításában, a második magyar űrhajós kiválasztásában, valamint az ehhez kapcsolódó tudományos programban.
A cél összehangolni a szegedi egyetem egyes, e témakörben érintett intézeteinek űrkutatással kapcsolatos tevékenységét, illetve koordinálni más hazai felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel történő esetleges együttműködését.
Azoknak a szegedi orvostanhallgatóknak, akik jövőre végeznek és elkezdik az ÁOK repülő- és űrorvosi képzését, majd sikeres szakvizsgát tesznek, esélyük van rezidensként részt venni a második magyar űrhajós kiválasztásában.
Szabó Sándor, a tanszék vezetője elmondta: graduális és posztgraduális képzést is kínálnak. Hatféle kurzus közül választhatnak a negyed, és ötödéves orvostanhallgatók – magyar és angol nyelven. Jelenleg 154 magyar, és 120 külföldi hallgató tanul itt, jelentős részük nő. A tananyag összetett és izgalmas: a repülő-, űrorvostan élettani aspektusai, illetve klinikai alapjai, valamint az utazásorvostan. A tematika szerint a légi utazás közben fellépő megbetegedésekről, a rövid- és hosszú távú repülőutak szervezetre gyakorolt hatásairól is szereznek ismereteket a hallgatók, de megtanulják a búvársport, a hegymászás, és a síelés orvostanát is. A repülőorvostan modulban pedig többek között a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egészségügyi biztosítási rendszeréről, a repülőorvostan neurológiai és pszichiátriai vetületeiről is tanulnak. A leendő szakorvosok elsajátítják a polgári, valamint a katonai repülőorvosi alkalmasság-minősítő rendszer alapjait, ami azt jelenti, hogy ők tesztelhetik majd a pilótákat arra vonatkozóan: egészségügyileg alkalmasak-e a repülésre.
Az ország egyetlen barokamrája is a tanszéken működik. 1977 májusától itt vizsgálták az űrhajós-jelölteket, akik közül végül Farkas Bertalan és Magyari Béla jutott tovább az oroszországi kiképzésre.
A tanszéken – több más mellett – vizsgálják az ember munkavégző képességét extrém környezeti körülmények között. Ebben a barokamra rendszerben szimulálják azokat a légköri nyomásviszonyokat, amelyek terhelést jelentenek az oxigénhiányos környezetben munkát végzőkre: a vadászrepülő pilótákra, a helikoptervezetőkre, a sportrepülőkre, a búvárokra, és persze a leendő űrhajósokat is itt tesztelik majd. A NATO előírásnak megfelelő tréningeket is tartanak, 7600-8000 méternek megfelelő körülmények között.
Kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkezik a tanszék. Többször végeztek közös kísérleteket az SZTE Élettani Intézettel, a Biokémiai Intézettel, együttműködnek a Budapesten lévő Honvéd Kórházzal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel az oktatás területén, illetve különböző tudományos programokban. Sőt a szegedi egyetem tanszéke NATO kapcsolatokkal is rendelkezik.
– A feladatom a második magyar űrhajós-jelölt egészségügyi kiválasztásának irányítása, az űrélettani és orvosi szakmai program koordinálása – magyarázta Grósz Andor, akit Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos kért fel a feladatra.
A cél: magyar szakemberek, magyar módszerrel új műszert/műszereket adjanak a második űrhajós kezébe – a Szegedi Tudományegyetem szakembereinek részvételével.
Fotók: SZTE