Inotai András: Tizenkét éve gazdaságpolitika helyett hatalompolitika van Magyarországon

Megsemmisítő kritikát mondott az egymást váltó Orbán-kormányok tizenkét éves gazdaságpolitikájáról Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója, aki szerint gyorsított sebességgel halad a magyar gazdaság a szakadék felé.
Bod Péter

2022. május 31. 12:11

Inotai András: Tizenkét éve
gazdaságpolitika helyett hatalompolitika van Magyarországon

Ennek jelei ma már sokaknak érzékelhetőek. Olyan pénzügyi kiigazítás szemtanúi vagyunk, aminek tétele, felfoghatatlanul nagy összegre, 2250 milliárd forintra rúg. Ez a teljes magyar GDP 3,7 százaléka.

 

A pénzügyi vészhelyzet azonban ennél is nagyobb lehet, amit a közgazdászprofesszor a Hírklikknek adott interjújában azzal támasztott alá, az év első négy hónapjában már összejött a tervezett költségvetési hiány kilencven százaléka.

 

Még ennél is nagyobb gond, hogy a kormány úgy költött el előre irdatlan nagyságrendű összeget, hogy abban bízott: ezek ellenértékét megfizeti az Európai Unió.

 

Noha az interjúban erről nem esik szó, mégis részben szegedi vonatkozású része ez utóbbinak az a tény, hogy az alapítványivá átalakult egyetemek megemelt költségvetési támogatását abban a reményben folyósította a kormány a „modellváltáson” átesett felsőoktatási intézményeknek, hogy Brüsszeltől ezt a pénzt a helyreállítási alapból megkapja. De nem kapja.

 

A helyreállítási alapból elvileg 7, 2 és további 9 milliárd euró járna Magyarországnak, de ezt az Európai Unió garanciális okok miatt nem utalja, részben azért nem, mert az Orbán-kormány nem képes garantálni, hogy ez az összeget korrupciómentesen használja fel.

 

Az ország pénzügyi helyzetét rontja, hogy az uniós költségvetésből sem érkezett még egyetlen eurócent sem a magyar államkasszába. A magyar költségvetés valós hiánya a tervezett 4,9 százalékkal szemben tíz százalék lehet Inotai András becslése szerint.

 

Brüsszelben teljesen komolytalannak tartották a magyar kormánynak azt a felvetését, hogy az orosz olajról történő leválás költségeként 15–18 milliárd euró üsse Budapest markát. Nyilván ez az összeg leginkább arra lett volna jó, hogy a magyar költségvetés hiányát eltüntessék. Így az indítvány elutasítása nem is volt kérdés.

 

Élesen bírálta Inotai András az állítólagos extraprofitokra adót kivető kormány magatartását.

 

„Ki határozza azt meg? Mi az, hogy extraprofit? Honnan? Meddig tisztességes a nyereség, és mi az a határ, ami után extraprofittá válik? Hány százalék?” – sorolta megannyi ellenvetését a közgazdászprofesszor.

 

Ezzel kapcsolatosan felhívta a figyelmet, hogy ez az intézkedés az „ország értéktermelő képességének lenullázása”, és mellette feltűnő, hogy a NER-lovagok vállalkozásai szinte teljes egészében kimaradnak az extraprofitos adóztatás köréből.

 

Inotai András arra a kérdésre, mi vezetett a jelenlegi helyzethez, úgy válaszolt:

 

„Orbánéknak az elmúlt tizenkét év alatt egyetlen percig sem volt hosszú távú, átgondolt gazdaságpolitikájuk. Ami van nekik, az hatalompolitika, pedig az elmúlt több mint egy évtized alatt az uniós támogatás páratlan modernizációs lehetőséget kínált volna, ha erre épül egy megfelelő politika.”

 

A közgazdászprofesszor szerint a magyar gazdaság és gazdaságpolitika fordulóponthoz érkezett, mert sokáig már nem lehet toldozni-foldozni az eddig alkalmazott intézkedéseket.

 

Nagy problémának látja a forint drámai gyengülését, azt a tényt, hogy a Magyar Nemzeti Bank elveszítette hitelességét a gazdaság szerepelőinek szemében. Általánosságban pedig a piac rosszul reagál a kormány gazdaságot érintő bejelentéseire.

 

Az is hatalmas gond, hogy az Európai Unióban politikájával és gazdaságpolitikájával teljesen egyedül maradt Magyarország.