IMF: az Orbán-kormány is tehet a hatalmas inflációról, hiányról és adósságokról – részletes képet ad a magyar gazdaságról a Nemzetközi Valutaalap elemzése, ajánlásokkal

Persze, tudjuk, az Orbán-kormány és elkötelezett hívei szerint a Nemzetközi Valutaalap a „Háttérhatalom” része, ugyanakkor az elemzésük tűpontosnak tűnik. Non-stop fideszes propaganda nélkül talán többen látnák ezt be Magyarországon is.
Cservenák Zoltán

2022. november 18. 21:18

IMF: az Orbán-kormány is tehet a hatalmas inflációról, hiányról és adósságokról – részletes képet ad a magyar gazdaságról a Nemzetközi Valutaalap elemzése, ajánlásokkal

„Miközben a gazdaság kilábalt a koronavírus-járvány okozta válságból, az egymást követő sokkok és a laza költségvetési politika 20 százalék fölé lökte az inflációt, és jelentős külső hiányhoz vezetett” 

 

– ezzel a kritikával kezdi a pénteken kiadott országjelentését a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Azt is írják, nincs egyensúlyban a magyar gazdaság ennek okai között szerintük 

  • az ellátási lánc zavarai,
  • az aszály, valamint  
  • az energia- és nyersanyagárak emelkedése vannak, utóbbit szerintük elsősorban Oroszország ukrajnai háborúja idézte elő.

 

Az IMF megjegyzi azt is, hogy az imént felsorolt tényezők, valamint a 

  • tavalyi laza költségvetési politika (választások előtti pénzszórás, családi adókedvezmény, lassan, vagy egyáltalán nem megtérülő százmilliárdos gigaberuházások, 2021 végén 2500 milliárd forint kiszórása a költségvetésből, 13. havi nyugdíj) és 
  • az így összejött GDP-arányosan 7,1 százalékos hiány (2020-ban 5000 milliárd, 2021-ben 5000 milliárd, 2022-ben eddig közel 4000 milliárdos költségvetési hiány jött össze)

 

2022-re felerősítették az inflációt, ami mára a legmagasabbak közé tartozik az Európai Unióban. A bajt csak tetézi a folyó fizetési mérleg hiánya. A forint leértékelődött az euróhoz és a dollárhoz képest, a finanszírozási költségek pedig nagyobb mértékben növekedtek, mint a hasonló országok esetében.

 

Év végére 5 százalékos gazdasági növekedést várnak Magyarországon, de 2023-tól erőteljes lassulásra számítanak, mivel nagyon sok a kockázat a magyar gazdaságban, és a jelentős, 20 százalék fölötti infláció felzabálja a háztartások reáljövedelmét. Ha pedig a béremelések nem tartják a drágulás ütemét és mértékét, akkor a fogyasztás visszaesése várható, ami hatással lesz a gazdaság teljesítményére és a GDP-re is.

 

A Valutaalap elemzése azt írja, jövőre

 

„szigorodik a belpolitika, gyengül a külső kereslet, emelkednek a finanszírozási költségek, és a bizonytalanság nehezíti a beruházásokat”.

 

Ugyanakkor, ha az energiaárak normalizálódnak, akkor jelentősen javul a folyó fizetési mérleg, és az infláció akár egyszámjegyű is lehet.

 

Megfelelőnek tartják a 2023-as költségvetésben tervezett kiigazításokat, így a 2022-es várható 6,1 százalékos GDP-arányos hiány 2023-ban 3,5 százalékos lehet. Az IMF elismeri az Orbán-kormány megszorító hatású tevékenységét:

  • az infláció és az új adóintézkedések által felpörgetett bevételek növelését,  
  • a 2022-ben végrehajtott zárolásokat,  
  • az áruk és szolgáltatásokkal kapcsolatos állami kiadáscsökkentést,
  • a beruházások egy részének elhalasztását.

 

Ugyanakkor megjegyzik: a piaci folyamatok és sokkok gyorsabb és nagyobb tételű költségvetési kiigazítást tehetnek szükségessé.

 

Az ársapkákról az IMF azt írja, a mesterségesen alacsony tartott árak hiányhoz vezethetnek, az inflációt más árukra terelhetik, erodálhatják a beszállítók árrését, és aránytalanul előnyösek a magasabb jövedelmű csoportok számára. Az egyes élelmiszertermékekre vonatkozó árplafon nem volt hatékony az élelmiszerinfláció szabályozásában – ami jelenleg a legmagasabb az Európai Unióban –, mivel a forgalmazók megemelték más élelmiszerek árát. 

 

Az üzemanyagok árkorlátozása az üzemanyagok iránti kereslet megugrásához vezetett, ami növelte az importot. 

 

Míg a régóta fennálló lakossági rezsiár-korlátozás megóvta a háztartásokat az energiaköltségek megugrásától, a gazdagabbak számára nagyobb hasznot hoz, visszafogja az energiamegtakarítást, és hozzájárul a kereskedelmi mérleg romlásához.

 

Ajánlások az Orbán-kormánynak:

  • Csökkentsék a költségvetési hiányt. Szigorú monetáris politikára van szükség mindaddig, amíg az inflációs nyomás egyértelműen és fenntarthatóan enyhül.
  • Lazítsák az energiával kapcsolatos árkorlátozást.
  • Kerülni kell az árplafonokat, mivel azok hozzájárultak a gazdasági egyensúlytalanságok fokozásához, és nem hatékonyak az infláció elleni küzdelemben.
  • Jól célzott támogatások kellenek a megélhetési nehézségek miatt a veszélyeztetetteknek. A kiszolgáltatottak közvetlen támogatása hatékonyabban mérsékelné a magas infláció hatását. Hatékonyabb megközelítés lenne, ha a meglévő szociális biztonsági hálókon vagy egyösszegű kifizetéseken keresztül célzottan segítenék a nehéz helyzetben lévő háztartásokat.
  • Körültekintőbb gazdaságpolitika kell a piaci kockázatok mérséklése érdekében.
  • Jelentős kockázatok miatt célszerű a költségvetési tartalékok újjáépítése.
  • Változtatni kellene a kiigazítások összetételén, mert ezek jelenleg gátolják a növekedést.
  • Az energia- és a bankszektorra kivetett ideiglenes rendkívüli adóknak lejártával meg kell szűnniük, mivel az utólagos adók a beruházások visszaszorítását jelenthetik, és meghosszabbításuk alááshatja az adópolitika hitelességét.
  • A közelmúltban megemelt pénzügyi tranzakciós adó torzító hatású.
  • Az átütemezett beruházási projektek gondos rangsorolása fontos, termelő beruházásokat meg kell tartani.
  • Csökkenteni kell az állami működési kiadásokat, elsősorban hatékonyságnöveléssel.