„Miközben a gazdaság kilábalt a koronavírus-járvány okozta válságból, az egymást követő sokkok és a laza költségvetési politika 20 százalék fölé lökte az inflációt, és jelentős külső hiányhoz vezetett” 

– ezzel a kritikával kezdi a pénteken kiadott országjelentését a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Azt is írják, nincs egyensúlyban a magyar gazdaság ennek okai között szerintük 

• az ellátási lánc zavarai,
• az aszály, valamint  
• az energia- és nyersanyagárak emelkedése vannak, utóbbit szerintük elsősorban Oroszország ukrajnai háborúja idézte elő.

Az IMF megjegyzi azt is, hogy az imént felsorolt tényezők, valamint a 

• tavalyi laza költségvetési politika (választások előtti pénzszórás, családi adókedvezmény, lassan, vagy egyáltalán nem megtérülő százmilliárdos gigaberuházások, 2021 végén 2500 milliárd forint kiszórása a költségvetésből, 13. havi nyugdíj) és 
• az így összejött GDP-arányosan 7,1 százalékos hiány (2020-ban 5000 milliárd, 2021-ben 5000 milliárd, 2022-ben eddig közel 4000 milliárdos költségvetési hiány jött össze)

Év végére 5 százalékos gazdasági növekedést várnak Magyarországon, de 2023-tól erőteljes lassulásra számítanak, mivel nagyon sok a kockázat a magyar gazdaságban, és a jelentős, 20 százalék fölötti infláció felzabálja a háztartások reáljövedelmét. Ha pedig a béremelések nem tartják a drágulás ütemét és mértékét, akkor a fogyasztás visszaesése várható, ami hatással lesz a gazdaság teljesítményére és a GDP-re is.

A Valutaalap elemzése azt írja, jövőre

„szigorodik a belpolitika, gyengül a külső kereslet, emelkednek a finanszírozási költségek, és a bizonytalanság nehezíti a beruházásokat”.

Ugyanakkor, ha az energiaárak normalizálódnak, akkor jelentősen javul a folyó fizetési mérleg, és az infláció akár egyszámjegyű is lehet.

Megfelelőnek tartják a 2023-as költségvetésben tervezett kiigazításokat, így a 2022-es várható 6,1 százalékos GDP-arányos hiány 2023-ban 3,5 százalékos lehet. Az IMF elismeri az Orbán-kormány megszorító hatású tevékenységét:

• az infláció és az új adóintézkedések által felpörgetett bevételek növelését,  
• a 2022-ben végrehajtott zárolásokat,  
• az áruk és szolgáltatásokkal kapcsolatos állami kiadáscsökkentést,
• a beruházások egy részének elhalasztását.

Ugyanakkor megjegyzik: a piaci folyamatok és sokkok gyorsabb és nagyobb tételű költségvetési kiigazítást tehetnek szükségessé.

Az ársapkákról az IMF azt írja, a mesterségesen alacsony tartott árak hiányhoz vezethetnek, az inflációt más árukra terelhetik, erodálhatják a beszállítók árrését, és aránytalanul előnyösek a magasabb jövedelmű csoportok számára. Az egyes élelmiszertermékekre vonatkozó árplafon nem volt hatékony az élelmiszerinfláció szabályozásában – ami jelenleg a legmagasabb az Európai Unióban –, mivel a forgalmazók megemelték más élelmiszerek árát. 

Az üzemanyagok árkorlátozása az üzemanyagok iránti kereslet megugrásához vezetett, ami növelte az importot. 

Míg a régóta fennálló lakossági rezsiár-korlátozás megóvta a háztartásokat az energiaköltségek megugrásától, a gazdagabbak számára nagyobb hasznot hoz, visszafogja az energiamegtakarítást, és hozzájárul a kereskedelmi mérleg romlásához.

Ajánlások az Orbán-kormánynak:

• Csökkentsék a költségvetési hiányt. Szigorú monetáris politikára van szükség mindaddig, amíg az inflációs nyomás egyértelműen és fenntarthatóan enyhül.
• Lazítsák az energiával kapcsolatos árkorlátozást.
• Kerülni kell az árplafonokat, mivel azok hozzájárultak a gazdasági egyensúlytalanságok fokozásához, és nem hatékonyak az infláció elleni küzdelemben.
• Jól célzott támogatások kellenek a megélhetési nehézségek miatt a veszélyeztetetteknek. A kiszolgáltatottak közvetlen támogatása hatékonyabban mérsékelné a magas infláció hatását. Hatékonyabb megközelítés lenne, ha a meglévő szociális biztonsági hálókon vagy egyösszegű kifizetéseken keresztül célzottan segítenék a nehéz helyzetben lévő háztartásokat.
• Körültekintőbb gazdaságpolitika kell a piaci kockázatok mérséklése érdekében.
• Jelentős kockázatok miatt célszerű a költségvetési tartalékok újjáépítése.
• Változtatni kellene a kiigazítások összetételén, mert ezek jelenleg gátolják a növekedést.
• Az energia- és a bankszektorra kivetett ideiglenes rendkívüli adóknak lejártával meg kell szűnniük, mivel az utólagos adók a beruházások visszaszorítását jelenthetik, és meghosszabbításuk alááshatja az adópolitika hitelességét.
• A közelmúltban megemelt pénzügyi tranzakciós adó torzító hatású.
• Az átütemezett beruházási projektek gondos rangsorolása fontos, termelő beruházásokat meg kell tartani.
• Csökkenteni kell az állami működési kiadásokat, elsősorban hatékonyságnöveléssel.