III. Béla DNS-ének segítségével az Árpád-házi uralkodó rokonait is azonosították, sőt, Mátyás király földi maradványaihoz is közel járnak az SZTE tudósai

Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között. És nemsokára mi is megnézhetjük, hogyan néztek, nézhettek ki valójában középkori királyaink.
Garai Szakács László

2022. augusztus 09. 11:40

III. Béla DNS-ének segítségével az
Árpád-házi uralkodó rokonait is azonosították, sőt, Mátyás
király földi maradványaihoz is közel járnak az SZTE tudósai

Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológia Intézet Genetikai Tanszékének munkatársa vezetésével folyó projekt során sikerült bizonyítani, hogy a székesfehérvári osszáriumban (csonttárban) Árpád-házi királyok földi maradványai találhatók.

 

A napokban fejeződött be azoknak a koponyáknak a vizsgálata, amelyeket az SZTE munkatársai a Székesfehérvári Középkori Romkertből szállíthattak el Szegedre. A csontmaradványokat visszajuttatják a székesfehérvári osszáriumba.

 

(fotók: SZTE NKI/Bobkó Anna)

 

Neparáczki Endre közölte, az osszáriumban több mint kilencszáz ember csontmaradványa található összekeveredve. Az SZTE-n vizsgált négyszáz emberi maradványból DNS-mintát vettek. A kutatók célja, hogy – ezeket a mintákat a korábban meghatározott profilokkal összevetve – több magyar uralkodót is azonosítsanak. A csontokat szénizotópos kormeghatározásnak is alávetették, így kiderült, a székesfehérvári sírhelyet a IX–XVI. századig használták temetkezésre.

 

A szegedi tudósok vizsgálatának biztos kiindulópontja a korábban megtalált III. Béla király DNS-mintája volt. Ennek segítségével sikerült feltérképezni az Árpád-házi rokonokat. Eddig Antiókhiai Anna (1154–1184), III. Béla magyar király első feleségének csontjait, valamint Szent László király (1040–1095) földi maradványait, továbbá Halicsi Endrét (1210–1234), II. András magyar király harmadszülött fiát azonosították.

 

A kutatók Corvin Jánostól (1473–1504), Mátyás király (1443–1490) fiától és unokájától, Kristóftól (1499–1505) is rendelkeznek DNS-mintával, ezért már csak néhány lépésre vannak attól, hogy Mátyás király földi maradványait is azonosíthassák. Árpád-házi Mária nápolyi királyné (1257–1323) koponyája vizsgálata után pedig kiválaszthatók lesznek a csontkamra leletei közül az Anjou-irályok maradványai is. Ehhez azonban a kutatóknak Nápolyba kell utazniuk, hogy az ottani uralkodói sírokból mintát vegyenek.

 

Tihanyi Balázs, az SZTE Embertani Tanszék tudományos munkatársa (hátul)

 

A székesfehérvári osszáriumbeli csontmaradványok vizsgálatának célja egyrészt, hogy méltó sírhelyet kaphassanak egykori uralkodóink, másrészt, hogy jobban megismerjék a magyar uralkodókat. A szegedi kutatók ugyanis minden koponyát beszkenneltek, és ennek alapján arcrekonstrukciót készítenek. Mivel a DNS-információ a szem- és hajszínt is magában hordozza, az érdeklődők hamarosan egy VR-szemüvegen keresztül látható lesz valójában hogyan nézhetett ki több Árpád-házi uralkodóval.

 

(MTI)