Így működik az öncenzúra és az Orbán-kormánynak kellemetlen hírek elhallgatása a közmédiánál

A magyar közmédiával kapcsolatos híreket követők számára korántsem lehet újdonság, hogy az idén 130 milliárdos költségvetésből működő „közmédia” valójában a Fidesz szócsöve. A Direkt36 újságíróinak birtokába jutott dokumentumokból nem csak az derül ki, hogyan diktálnak Orbánék az elvileg a mi szolgálatunkra hivatott nemzeti hírügynökségnek, de az is, hogyan hallgatják el szándékosan a kormány számára kínos híreket.
Kékes Viktória

2022. március 07. 12:16

Így működik az öncenzúra és az Orbán-kormánynak kellemetlen hírek elhallgatása a közmédiánál

A 2010-ben elfogadott, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerint, a közszolgálati médiaszolgáltatás célja – a többi között – kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás. 2022-re már mindenki számára világossá vált, hogy az  idén 130 milliárd forintból gazdálkodó MTVA ennek a követelménynek nem tesz eleget. 

 

A Direkt36 cikke nyomán első körben bemutattuk, hogyan mondják tollba az Magyar Távirati Irodának (MTI) a kormány számára kedvező híreket. Most azt ismertetjük, hogyan hallgatja el a nemzeti hírügynökség az Orbánék számára kínos információkat.

 

A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok alapján az elmúlt években:

 

  • a koronavírussal kapcsolatos hírek egy részét cenzúrázták és manipulálták. Nem jelenhetett meg több, az orosz vagy kínai vakcinák hatékonyságát megkérdőjelező információ;
  • Putyin karanténba vonulásával és Paks-2 orosz hitelével kapcsolatos híreket is megszűrték;
  • kötelező volt az MTI felső vezetésével egyeztetni a jogállamisági vitákkal, a gyermekvédelmi törvénnyel, a migrációval, egyházakkal kapcsolatos híreket;
  • sokszor tilos volt a külföldi sajtó magyar kormányt bíráló cikkeit szemlézni, nem lehetett írni a magyar sajtószabadság egyre romló helyzetéről, emberi jogi szervezetekről;
  • tilos volt a „szélsőjobboldali” jelző, az ellenzéki összefogás helyett „baloldalit” kellett írni;
  • hetekig nem lehetett elismerni, hogy Donald Trump elveszítette az amerikai elnökválasztást;
  • a hírügynökség munkatársait többször is egyértelműen a szakmai alapszabályokkal ellenkező hírek kiadására utasították.

 

A hírek kontrolljának és a belső cenzúrának három kulcsfigurája van az MTI-nél. Ők az úgynevezett teljes kiadásért felelős vezető szerkesztők, akik egymást váltják ügyeleti rendszerben, valamint azok a felsővezetők, akikkel ők rendszeres kapcsolatban állnak: a házon belül Pitbull néven emlegetett Németh Zsolt, az M1 csatornaigazgatója, vagy például Bende Balázs hírterületi vezető szerkesztő.

 

A folyamat így néz ki: az ügyeletes vezető szerkesztők a kényes anyagokat megjelenés előtt megmutatják a kormány kommunikációs embereivel is kapcsolatban álló Némethnek vagy Bendének. Ők időnként belejavítanak az anyagokba, vagy úgy döntenek, hogy azok egyáltalán nem jelenhetnek meg, esetleg küldenek kötelezően feldolgozandó témákat. Döntéseiket szinte soha nem indokolják meg az újságíróknak.

 

 

Ilyen téma volt például a sajtószabadság helyzete. 2018 áprilisában Végh Sándor (ügyeletes szerkesztő) tájékoztatta a külpolitikával foglalkozó MTI-seket, hogy a Riporterek Határok Nélkül nevű, sajtószabadságért küzdő nemzetközi civil szervezet másnap reggel kiadja majd éves rangsorát a sajtószabadság helyzetéről a világ országaiban. 

 

Nem foglalkozunk vele. Üdv, VS – írta. 

 

Ugyanennek a szervezetnek két további, 2021-es sajtószabadság-rangsorát sem volt szabad közzétenni, mert mindkettőn rosszul szerepelt Magyarország, illetve maga Orbán Viktor.

 

Hasonló elbírálás alá estek a magyar gyermekvédelmi törvényt érintő külföldi kritikák, de a koronavírussal kapcsolatos hírek is. Már az első, Magyarországon igazolt fertőzés után pár nappal az ügyeletes vezető szerkesztőnek kellett egyeztetésre küldeni minden, a járvánnyal kapcsolatos hírt - még a megjelenés előtt. Ez a mai napig így van.

 

A soha meg nem jelent MTI-hírek között tucatnyi olyan is van, amely arra utal, hogy az orosz vonatkozású híreket is megszűrték a hírügynökségnél. Ennek Ukrajna orosz lerohanása fényében különösen nagy jelentősége van. Az MTI még napokkal a háború kitörése után is „orosz hadműveletként” írt az eseményekről, amely az orosz állam hivatalos kommunikációjához hasonlít. De szintén erős cenzúra estek az orosz oltóanyaggal, Putyin karanténjával és a Paks 2-vel kapcsolatos hírek is. 

 

Érzékeny téma volt Donald Trump amerikai elnök 2020 novemberi választási veresége is. A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint a közmédia vezetősége a kormányhoz hasonlóan sokáig nem akarta elfogadni Joe Biden győzelmét. November 15-én Bende szólt, hogy ki kell dobni egy MTI-rövidhírt, ami arról tudósított, hogy Donald Trump a Twitteren először ismerte el nyilvánosan vereségét. Bende azt a magyarázatot írta az ügyeletes vezető szerkesztőnek, hogy „[Trump] nem ismer el semmit”. Ő ezt tovább küldte a hírt szerkesztő újságírónak, aki erre válaszolva megkérdezte:

 

„Nem kellene szólni Áder János köztársasági elnöknek is, hogy elsiette a gratulációt? Mert már egy hete gratulált Bidennek, mint megválasztott elnöknek? Meg a világ összes többi vezető politikusának :(?” Erre ennyi volt a főnök válasza: „Gondolom, igazából nem kérdezed. :)”

 

2020 februárja óta az ellenzékkel kapcsolatos hírek csak és kizárólag baloldali jelzővel mehetnek ki az MTI-nél. Legalábbis ekkor írta Pintér Tamás, ügyeletes vezető szerkesztő a következő emailt:

 

új tiltás lép életbe: a polgármestereknél nem használható az ellenzéki, ellenzéki összefogás jelző, helyette azt kell írni, hogy baloldali. Ha olyanról van szó, akit jobboldali szervezet is támogatott, ki kell írni zárójelbe a jelölőszervezeteket, aztán csak polgármesterezzük, a nevét írjuk.

 

További példákat az MTI-s öncenzúrára és a kormány számára kellemetlen hírek elhallgatására itt lehet olvasni.

 

Az idén 130 milliárd forintból működő közmédia felett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyakorolja a felügyeleti jogokat. Ennek vezetője Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem volt rektora. Koltay nemrégiben váltotta fel az előző elnököt, Karas Mónikát, aki épp akkor mondott le "új kihívásokat keresve", amikor a kormánypártok újabb 9 évre szavazhatták meg a nekik kedves utódot az áprilisi választások előtt.

Címlapon

mutasd mind