Így lehet elcsalni az áprilisi választást

2022-re senki számára nem lehet kérdéses, hogy az országgyűlési választásokon a Fidesz felé lejt a pálya. A választási szabályok átírása, és olyan, a választási csalást biztosító eszközök bevezetése, mint a határon túliak levélszavazata, vagy a fiktív lakcím elfogadása jól példázzák azt, hogy a kormánypártok bármit megtennének a hatalomban maradásért.
Kékes Viktória

2022. február 15. 10:31

Így lehet elcsalni az áprilisi választást

2018-ban a Fidesz a határon túli magyarok szavazatainak  (és persze a rájuk szabott választási törvénynek) köszönhetően nyerte kétharmados többséggel az országgyűlési választást. Feltehetően most is nagyon számítanak annak a 437 000 határon túli magyar állampolgárnak a szavazatára, akik levélben jogosultak választani idén áprilisban. (Ilyen lehetősége a küldölfön élő magyar állampolgároknak továbbra sincs.)

 

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő nemrég rákérdezett, hogy az elmúlt négy évben hány olyan embert töröltek a nyilvántartásból, aki időközben elhunyt. A Nemzeti Választási Iroda válaszából az derült ki, hogy összesen 3085 főt, miközben a statisztika szerint körülbelül 20 000 ember halhatott meg. 

 

Minimum 17 000 ember úgy fogja megkapni levélben a szavazólapokat, hogy közben sajnos elhalálozott. Ez nagyon komoly visszaélésekre ad lehetőséget. 

 

Az adatok ugyanis nem frissülnek automatikusan, és csak abban az esetben törlik az elhunytat a névjegyzékről, ha valamelyik hozzátartozója jelzi a halálesetet. A regisztráció egyébként 10 évig érvényes. 

 

A Political Capital választási szakértője szerint ez súlyos probléma, pedig a megoldás rendkívül egyszerű lenne: azoknak a választópolgároknak, akik levélben szeretnének szavazni regisztrálnia kellene minden egyes választás előtt. (Miként azt a törvény a külföldön élő magyar állampolgároktól megköveteli - a szerk.) László Róbert szerint azonban 

 

ez nem áll a kormány érdekében, mert az így szavazók 95 százaléka a Fideszt támogatja.

 

Egy újabb kreatív, a választások elcsalását segítő eszközt tavaly novemberben találtak ki a kormánypártok. Ekkor azt foglalták törvénybe, hogy az ország 106 egyéni választókerülete közül bármelyikben leadhatjuk szavazatunkat az ott induló képviselőjelöltre. Akkor is, ha nem ott van az állandó lakcímünk, vagyis nem ott élünk. 

 

Az ellenzék a döntést az Alkotmánybíróságon támadta meg, álláspontjuk szerint ugyanis ez legalizálja a választási csalást. (Lásd a több száz, egyetlen romos szabolcsi házba bejelentett ukrán szavazót.) Az Ab kedden döntött, határozatában elutasította a lakóhely fogalmának módosításáról szóló törvény elleni utólagos normakontrollt. Álláspontjuk szerint az érdemben nem befolyásolja a politikai részvételt, hogy nem ott szavazunk, ahol élünk. (Az eredményt viszont nagyon is tudja befolyásolni pl. a billegő körzetekbe az utolsó pillanatban bejelentett szavazók tömege - a szerk.)

 

Ez csak két eszköz, amely egyértelmű lehetőséget biztosít a Fidesz számára, hogy elcsalja az áprilisi választást. Nem véletlen, hogy az ellenzék, élén Márki-Zay Péterrel folyamatosan arra buzdít, hogy aki csak teheti jelentkezzen szavazatszámlálónak. Így legalább azt el lehet kerülni, hogy ellenzéki szavazatokat érvénytelenítsenek a kormánypárti szavazóbiztosok, mint pl. 2018-ban Baranya 4-es számú választókerületében.

Címlapon

mutasd mind