Így lakta be és így teszi tönkre Tihanyt és a Balatont a NER

Papíron gazdasági épületek, a valóságban medencés villák árasztják el az egyik leghíresebb balatoni turisztikai központot. Az elvileg Natura 2000-es természetvédelmi területen fekvő városban olyan beruházásokat terveznek, amelyek turisztikailag és infrastrukturálisan is problémákat jelenthetnek majd a településnek. Arról nem beszélve, hogy a legnagyobb tavunk is veszélybe kerül.
Kékes Viktória

2022. május 23. 10:19

Így lakta be és így teszi tönkre Tihanyt és a Balatont a NER

A Telex cikkében felidézi, hogy 2014-től kezdődőenTihany neve összeforrt a NER-rel. Ekkor kezdte ellepni a település Balatonra néző, Óvár nevű részét az új magyar elit. Itt vásárolt magának luxuspanorámás nyaralót és borászatot Mészáros Lőrinc, de itt pihen Tuzson Bence, Rogán-Gaál Cecília, Dzsudák Balázs, Hernádi Zsolt, Csányi Sándor és Garancsi István.

 

Több száz millió forintot érő villáik javarészt „gazdasági épületként” szerepelnek a tulajdoni lapokon - nem véletlenül. A település érintett részén csak agrárcélokra lehetne házat építeni, nyaralásra nem, mint ahogy a szabály szerint az úszómedencét sem lehetne víztározónak nevezni. Elvileg.

 

Egy műszaki, tervezői munkái folytán a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tevékenységére is jól rálátó, a Telexnek névtelenül nyilatkozó forrás szerint 

 

„itt az a módi, hogy valaki vesz egy telket, mert a telek egy része beépíthető gazdasági épületként. Az építés feltétele a szőlőtelepítés, melyet az épület elkészülte és jogos használatba vétele után hagynak elpusztulni, esetleg lekaszálnak, mondván, hogy hát, kipusztult, valami történt vele. Az épület kicsit nagyobb, mint ami lehetne, lehet úszómedencét is rendeltek mellé tűzivíztározó címén, de azt senki sem nézi.”

 

A tihanyiakat azonban mégsem ezek a trükközések zavarják a leginkább, hanem a nagyobb beruházások, amik szerintük turisztikailag és infrastrukturálisan is problémákat jelenthetnek majd a településnek.

 

Ilyen beruházás például a Garancsi István, Hernádi Zsolt és Csányi Sándor nevével fémjelzett Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel, amelyre 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást adott a Magyar Turisztikai Ügynökség. 

 

Szintén Tihanyban kezdték meg a Tihany Kapuja apartmanház és üzletközpont építését a rév mellett, itt egy 43 négyzetméteres lakás a 25 négyzetméteres teraszával 90 millió forintnál kezdődik. A projektben érintett ingatlanok legnagyobb tulajdonosa két cég mellett két magánszemély, Soós Péter Ottó és Hunyadfalvi Balázs. Utóbbi egy kormánypártokhoz kötődő veszprémi ügyvédcsalád tagja, aki korábban dolgozott a Veszprém Megyei Önkormányzatnak is.

 

A tihanyi civilek attól tartanak, Tihany az ismert formájában egyre inkább eltűnik és leépül, miközben az infrastrukturális problémák egyre nagyobb terhet jelentenek majd azoknak, akik ott élnek. Szerintük Tihanyra a szezonban így is ki lehet tenni a megtelt táblát”, és attól félnek, hogy ezt tovább feszítené, ha még százak költöznének oda.

 

Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke szerint az egészen biztos, hogy sokkal nagyobb mértékben tűntek el a természetes vagy természetközeli élőhelyek, mint az akár az élővilág szempontjából tolerálható lenne, de lakosként vagy akár csak kirándulóként is feltűnő a növekvő beépítés, a burkolt felületek arányának növekedése. 

 

Már most is túl sok terület vettünk el a természettől, ezt a folyamatot mindenképp meg kell állítani”.

 

Abban minden szakértő egyetért, hogy a Balaton hőmérséklete és vízminősége, az őshonos állat- és növényfajok, illetve a zöldfelület látja majd kárát annak, hogy, mint az egyik helyi fogalmaz, „egyesek balatoni strand helyett francia Riviérát álmodnának inkább Tihanyba”.