Időszerű kérdés: szeretik a magyarok Kínát és Oroszországot?

Ezzel az alcímmel hirdette meg a Political Capital a Keletnek szeretettel című online eseményét, amelyben szakértők arról beszélgettek, jelenleg milyen viszony fűzi Magyarországot a két világhatalomhoz.
Időszerű kérdés: szeretik a magyarok Kínát és Oroszországot?

Az online beszélgetés résztvevői egyszerre igyekeztek körbejárni azt a két kérdést:

  • milyen a magyar társadalom és
  • a magyar kormány viszonya a két keleti nagyhatalomhoz.

Nem mellesleg arra is választ szerettek volna adni: változott-e, és ha igen, hogyan e két viszony az elmúlt bő egy évtized alatt.

A témát Szicherle Patrik a Political Capital (PC) munkatársa vezette fel, ismertetve egy nemrég készült közvélemény-kutatás eredményeit. Ebből kiderült, hogy a magyar lakosság csupán tizenhárom százaléka tartja stratégiai partnernek az Egyesült Államokat, szemben Lengyelországgal, ahol a megkérdezettek ötvennégy százaléka.

Stratégiai partnerség dolgában érdekes eredményeket hozott más vonatkozásban is a PC és a Globsec Policy Institute által közösen végzett felmérés. Kiderült, hogy a hazai lakosság harmincöt százaléka tartja Oroszországot stratégiai partnernek, míg Kínát harminc százalék.

A lengyelek mindössze nyolc százaléka voksol e tekintetben Oroszországra, és nem kevésbé meghökkentő a második adat sem: a kelet-közép-európai országok közül a szlovének végeztek a második helyen a Kínával való viszonyt boncolgató kérdés kapcsán. Náluk a lakosságnak csak tizenkét százaléka látja stratégiainak a Kínához fűződő viszonyt, szemben a magyarok harminc százalékával.

Panyi Szabolcs, a Direkt36 oknyomozó újságírója megdöbbentőnek nevezte, hogy mennyire nem tekint a magyar lakosság stratégiai partnerként az Egyesült Államokra. Úgy vélte: ebben nagy szerepet játszhat a Trump-adminisztráció romboló hatása.

Az Egyesült Államok leértékelődése világjelenség, amelyre Trump elnöksége után még rátett egy lapáttal a nemrég lezajlott afganisztáni kivonulás. Szunomár Ágnes, a Corvinus Egyetem Világgazdasági Intézetének főmunkatársa szerint jó lenne megismételni a felmérést a Biden-kormány hivatali idejének vége felé, már csak az összehasonlítás miatt is.

Nyugattól távolodó az álláspontja a magyar lakosságnak, amit erősíthet az is, hogy az Orbán-kormány tudatosan rombolja az új amerikai adminisztráció tekintélyét – hangzott el. A beszélgetést vezető Ónody-Molnár Dóra felvetette, hogy az oroszok megítélése annak ellenére jó hazánkban, hogy két forradalmunkat fojtották vérbe, és évtizedekig megszállóként tartózkodtak az országban. Közben ma Kína fontosabb kérdés Magyarországnak, mint Oroszország, ám ehhez hozzátette, hogy a Fidesz 2010-es kormányra kerülése előtt oroszellenes retorikát használt. Éppen Orbán Viktor fogalmazott úgy, hogy nem akar Magyarország a Gazprom legvidámabb barakkja lenni.

Nem kizárólag ehhez mérten éles fordulat, hogy jelenleg Szijjártó Péter az a külügyminiszter, aki ebbéli minőségében a legvidámabb, ha Moszkvába kell utaznia – hangzott el.

Kína gazdasági és kereskedelmi szerepe messze elmarad Japántól és Dél-Koreától – jegyezte meg kijózanítóan Szunomár Ágnes közgazdász. A két másik ázsiai ország lényegesen nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítja le Magyarországgal, mint Kína. Ugyanez igaz a magyarországi befektetések területén, ahol Japán és Dél-Korea messze Kína előtt jár. Oroszországról nem is beszélve.

– A Fidesz-kormány népszerűsége mélypontján, 2014-ben a rezsicsökkentéssel tudott erősíteni hazai támogatottságán – emlékeztetett Panyi Szabolcs, hozzátéve: ilyen értelemben a Fidesz-kormányok politikai túlélése függ Oroszországtól, az onnan érkező energiahordozóktól. Inkább nemleges választ adott a két szakértő arra a moderátori kérdésre, hogy Kína és Oroszország trójai falónak használja-e az EU-ban és a NATO-ban Magyarországot. – Nagy titkok nincsenek az országra bízva, mellett a magyar katonai vezetés egyértelműen nyugati elkötelezettségű – fogalmazott Panyi Szabolcs.

Magyarország nem célpontja a két ázsiai ország titkosszolgálatának, hanem műveleti területe. A magyar kormány baráti viszonyt ápol Kínával és Oroszországgal, így komoly energiákat titkosszolgálataik nem fecsérelnek hazánkra – vélekedtek a szakértők.

Az ország kelet nyitását Medgyessy Péter korábbi miniszterelnök indította el, Orbán Viktor legfeljebb nevet adott a folyamatnak – mondta el Szunomár Ágnes. A Magyarországra érkezett működő tőke csupán három százaléka jött Kínából.

Mellette figyelemreméltó tény a magyar–kínai kereskedelemben, hogy hazai kivitel 80–90 százalékát a hazánkban megtelepedett multik produkálják. Ilyen értelemben ez a kereskedelmi kapcsolat szinte semmit nem segít a hazai kis- és közepes vállalkozások üzleti esélyein.

Bizonyára javulni fog az Egyesült Államok hazai megítélése, de ez nem lesz gyors és radikális folyamat – állapították meg közösen a szakértők. Aligha véletlen, hogy Washington továbbra sem nevezte ki új budapesti nagykövetét, vélhetően kivár a tavaszi országgyűlési választásokig.

Mellette tény, hogy az Egyesült Államok külpolitikai prioritásai között nem szerepel sem Kelet-Közép-Európa, sem Magyarország. A nyugati világhatalom korábbi szerepének és megítélésének helyreállítása azért sem egyszerű, mert egyre jobban szembe kell néznie Kína növekvő világpolitikai szerepvállalásával és térfoglalásával.

B. P.

Tovább olvasom