Human Rights Watch: visszaéltek személyes adatainkkal a pártok a kampány alatt

Több, adatokkal kapcsolatos aggály is felmerült az áprilisi választásokon és az azt megelőző kampányban.
Kékes Viktória

2022. december 01. 13:30

Human Rights Watch: visszaéltek személyes adatainkkal a pártok a kampány alatt

Részletes, közel nyolcvanoldalas elemzésben vizsgálta meg a Human Rights Watch az idei országgyűlési választást, különösen a személyes adatok védelmét, illetve azok felhasználásását. A jelentés címe árulkodik arról, hogy mire jutottak: „A személyes adatok kizsákmányolása a 2022-es magyarországi választásokon”. Megállapították, hogy a magyar kormány a kampány alatt aláásta a magánélet védelmét – amivel tovább billentette a versenyfeltételeket a Fidesz javára –, de az ellenzék adatkezelésében is találtak kivetnivalót - írja a Telex.

 

Az elemzés szerint több, adatokkal kapcsolatos aggály is felmerült. 

 

Ezek közül az egyik leginkább szembetűnő, hogy nehéz egymástól elkülöníteni a kormányzó pártok (Fidesz és KDNP) és a kormány kommunikációját.

 

Kéretlen üzenetek és telefonhívások

Az emberi jogi szervezet kutatói interjúkat készítettek egyszerű választópolgárokkal is. A megkérdezettek közül sokan arról számoltak be, hogy kéretlen üzeneteket és telefonhívásokat kaptak, és bár nem foglalkoztatja őket a politika, mégis több párt politikai hirdetései is megjelentek a közösségi oldalaikon. A jelentésben egy szegedi lakos, Alex példáját említik: Alex bár sosem adta meg semelyik pártnak a telefonszámát, a választás napján három sms-t is kapott, amelyekben arra biztatták, hogy szavazzon a Fideszre. A telefonszámok, amelyekről keresték, nyíregyházi körzetből származnak, így az ottani pártirodánál is tett bejelentést, de érdemi választ nem kapott.

A Kubatov-lista

A jelentésben kitérnek a Kubatov-listára. Azt írják, hogy a Fidesz sosem tagadta annak létezését, de mindig legális adatbázisként hivatkozott rá. Azt írták a listáról, hogy az jóval több adatot tartalmaz, mint például egy általános választói nyilvántartás, a lényeg pedig, hogy illető a Fidesz támogatója-e, vagy sem.

Részlet az állítólagos Kubatov-listából

Nemzeti konzultációk

A Kubatov-listához kapcsolódóan kiemelik a nemzeti konzultációk intézményét is, mondván, a kormánypártok ezzel tudják felmérni a választói hangulatot. Hozzáteszik: szakértők szerint a konzultációkból beérkező adatokkal tudják frissíteni a Kubatov-listát is. 

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Az emberi jogi szervezet vizsgálta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság függetlenségét is. Kiemelik, hogy a NAIH vezetőjét, aki a személyes adatokra vonatkozó szabályok betartatásáért is felelős, a miniszterelnök jelöli és a köztársasági elnök nevezi ki, így függetlensége megkérdőjelezhető. A jelentés megállapítása szerint az információs hivatal bizonyos ügyekben bizonyította is, hogy nem feltétlenül viselkedik független szervként: példának hozták a NAIH egy 2021-es jelentését, amelyben a pártok adatkezelését vizsgálták, ám abban szinte csak az ellenzéki pártok vonatkozásában fogalmaztak meg hiányosságokat, a kormánypártok esetében nem találtak kivetnivalót.

Vakcinainfó

A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a kormánypártok a mondandójuk terjesztésére használták azokat az adatokat, amelyeket a Covid elleni védőoltásra feliratkozó vagy adókedvezményért folyamodó személyektől gyűjtött az állam. Azok például, akik a kormány által fenntartott webhelyen keresztül regisztráltak oltásra – máshol online nem is volt erre lehetőség –, olyan politikai üzeneteket kaptak, amelyek célja a választások befolyásolása lehetett. Sőt. Később ezen a csatornán konkrét választási üzenetek is megjelentek: küldtek a gyermekvédelminek nevezett népszavazásra buzdító levelet, de olyan sorok is megjelentek, mint hogy „amennyiben az ellenzék kerülne hatalomra, akkor katonákat küldenének Ukrajnába”.

Fotó: Telex

A NAV bevetése

A jelentés ezen felül megállapítja, hogy a választók esetleges befolyásolására más hivatalos kommunikációs csatornákat is használt a kormány. Példaként említették a NAV által februárban kiküldött, az adó-visszatérítésről szóló levelet, amelyben olyan mondat is helyet kapott, hogy a „Gyurcsány-korszakban jelentősen megnyirbálták a családtámogatásokat”. A NAIH egyébként ezzel kapcsolatban is kapott bejelentéseket, de vagy adathiány, vagy szabálysértés hiánya miatt ezeket a vizsgálatokat megszüntették. 

Fotó: Telex

Az is előfordult, hogy a kormánytól alapvetően teljesen függetlenként működő Agrárgazdasági Kamarától is kaptak a tagok olyan levelet, amelyben a Fidesz kampányüzeneteit sorolták fel, a végén Orbán Viktor aláírásával.

Az ellenzék is sáros

Az Egységben Magyarországért adatkezeléséről több szakértő azt nyilatkozta a Human Rights Watchnak, hogy az ellenzék a Kubatov-listához hasonló adatbázis kiépítését kezdte el a kampányban. Ennek egyik fontos elemeként megemlítik az előválasztást, amelyen a résztvevők megadhatták adataikat, azonban ezek kezeléséért nem az Egységben Magyarországért, hanem a hat párt külön-külön vált jogosulttá. A pártok azt állítják, figyeltek arra, hogy a megismert adatokat jól elkülönítsék a hat párt saját adatbázisaitól. A megmagyarázhatatlan telefonhívások és sms-ek azonban az ellenzéki pártok esetében is felmerültek.

Mit kéne csinálni?

A Human Rights Watch jelentése végén konkrét ajánlásokat is megfogalmazott. A szervezet szerint a jogi és intézményi keretek között is módosításokra, tiltások bevezetésére lenne szükség: egyértelműen tiltanák az adminisztratív erőforrásokkal, így az állampolgároktól gyűjtött személyes adatokkal való visszaélést. Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető technológiai kutatója szerint

 

„a magyar kormánynak fel kell hagynia a személyes adatok politikai kampányokhoz való felhasználásával.”