Horizon Europe: 840 milliárd forintot bukhat Magyarország, hatalmas pusztítás jöhet a tudományos és kutatás-fejlesztési szektorban
2023. január 10. 16:58
Felfüggesztették a Horizon Europe, magyarul Horizont Európa pályázatait is. Az európai kutatásokat és fejlesztéseket támogató uniós pályázati lehetőség, a Horizont esetében is felfüggesztették Magyarország részvételét. Ezt a magyar tudományos élet nemes egyszerűséggel atomtámadással felérő pusztításként emlegeti. Aligha véletlenül.
Mivel az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, egyelőre kihagyják azokat az EU egyes oktatási és kutatási projektjeiből. Az uniós forrásfelfüggesztés egyelőre a 2022. december 15-e utáni Erasmus+ és Horizont-programot érinti.
Brüsszel már a korábbi költségvetési ciklusban is rendkívül nagy összeget fordított a tudományos kutatások és fejlesztések pénzelésére. Ezt jelzi, hogy 2014 és 2020 között a Horizon 2020 nevű programban erre a célra 76,4 milliárd eurót költöttek, ami már akkor a világ legnagyobb közfinanszírozású kutatási és innovációs programja volt.
Természetes, hogy Magyarország lakosságarányosan juthat hozzá a teljes pályázati összegből az őt megillető részhez, ami a 2014 és 2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban 365 millió euró lett. Jelenlegi árfolyamon számolva ez 146 milliárd forint, ami ha hiányzott volna a hazai kutatási programokból, akkor a tudományos és innovációs élet óriási károkat szenvedett volna. A 365 millió eurós magyar eredmény 1100 győztes magyar pályázatot foglalt magában az előző ciklusban – írta meg tavaly márciusban a Portfolio.hu.
A pályázati lehetőségek a most futó hétéves költségvetési ciklusra jelentősen bővültek, ami már csak abból is megállapítható, hogy az erre a célra felhasználható összeget 95,5 milliárd euróra emelték fel. Csupán összehasonlításként tesszük hozzá, hogy ez nagyjából a kétharmada Magyarország teljes, 153–154 milliárd eurós 2021-es GDP-jének.
A Horizon Europe számára 2021 és 2027 között rendelkezésre álló 95,5 milliárd euró 30 százalékos emelkedést jelent az előző költségvetési ciklushoz képest. Ráadásul az ezzel kapcsolatos magyar elképzelések még becsvágyóbbak voltak, legalábbis erre lehetett következtetni az akkor még hivatalban lévő Palkovics László, a korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjének szavaiból.
Palkovics fogalmazott úgy közel egy éve, hogy a Horizon Europe-ból Magyarországnak a most futó költségvetési ciklusban 2,1 milliárd eurót, vagyis a korábban elnyert összeg 5,7-szeresét kellene elnyernie, ami testvérek között számolva is 840 milliárd forint. Az emelkedés mértékét az is magyarázza, hogy 2014 és 2020 között Magyarország nem tudta lehívni a részére rendelkezésre álló összeget. Igaz, ennek ellenére sem álltunk rosszul a forráslehívásban az uniós tagállamok versenyében.
Palkovics László idézett számítása éppen arra épült, hogy még több magyarországi pályázó lesz, még jobb pályázatok születnek, így nagyobb esély nyílhat arra, hogy az ország számára elkülönített összeget a lehető legteljesebb mértékben lehívhassa.
Ez a lehetőség és vele a pénz most elúszni látszik, mert az Európai Bizottság az Erasmus+ mellett a Horizont Europe pályázat esetében is a magyar részvétel felfüggesztéséről döntött.
Az Európai Bizottság döntése rendkívül kellemetlenül érintheti Szegedet is, legfőként azért, mert egy olyan nagy vidéki egyetem, amilyen az itteni, természetes módon a kutatás-fejlesztés és az innováció egyik hazai központja. Ezt a szerepét azonban sokkal kevésbé fogja tudni betölteni Szeged, a Szegedi Tudományegyetem és mások mellett a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, ha elmaradnak az ezek finanszírozására használt Horizon Europe kutatási és innovációs program pénzei.
Ég a ház. A tudomány háza biztosan.
