Hogyan vezetnek el a szavak a népirtásig?– Az elhurcolt zsidókra emlékeztek a Nagyállomáson

A Szegedi Nagyállomásról három szerelvény indult el 1944 júniusában a deportálására szánt zsidókkal. A harmadik vonat napra pontosan 78 éve. A pályaudvaron kedden délután erre emlékeztek.
Bod Péter

2022. június 28. 19:40

Hogyan vezetnek el a szavak a népirtásig?– Az elhurcolt zsidókra emlékeztek a Nagyállomáson

Magyarországon bűnbaknak kiáltották ki a két világháború között a zsidókat, démonizálták őket. A társadalom többségét fellázították egy ártatlan közösség ellen – mondta el a pályaudvaron megtartott beszédében Kendrusz Attila, a helyi zsidóság vallási közösség vezetője.

 

Ő tette fel azt a nem könnyen megválaszolható kérdést: hogyan vezetnek el a szavak a népirtásig. Mert Magyarországon 1920 és 1944 között ez történt. Olyan történelmi események, mint a trianoni békekötés és a nagy világgazdasági válság mind elősegítették a társadalmi békétlenséget, amit már zsidók ellen hozott törvény, a numerus clausus is kifejezett – hangzott el. 

Szeged huszadik századi történelmének legszörnyűbb napjaira emlékezünk – kezdte a szegedi deportálásokról szólva Tóth Károly, önkormányzati képviselő. Figyelmeztetett arra, hogy Magyarországon visszatérőben van a Horthy-korszak, amit nem csak az jelez, hogy vissza kívánják hozni a vármegye és a főispán elnevezéseket. 

 

Kormányközeli történészek vagy magukat annak nevezők a magyarországi holokausztért valamennyi felelőséget a náci Németországra szeretnék hárítani – jelezte. Ezt cáfolandó hozzátette: a zsidók különböző szakmákban való korlátozását lehetővő tévő törvényt, a numerus clausust 1920-ban fogadták el, majd az 1940-es években további huszonegy, a zsidók jogait korlátozó törvényt fogadott el a magyar parlament. 

 

 

Tóth Károly beszélt arról, hogy az üldöztetés idején Szegeden és országszerte is kevesen segítették a zsidókat. Az ukrajnai háború kapcsán úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány megnyilatkozásai alapján jól kivehető, hogy nem akar különbséget tenni bűnös és áldozat között.

 

Aki erre nem képes, az nem hajthat fejet a holokauszt áldozatai előtt sem – zárta beszédét. Ezt megelőzően ifj. Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség képviseletében mondott beszédet, elgyászolva a Szegedről és környékéről elhurcolt zsidókat. Ez a hazai egyház működteti a városban a Wesley János Óvodát, Általános Iskolát és Gimnáziumot.

 

Majd édesapja, Iványi Gábor imádkozott az zsidóüldöztetésben elhunyt szegediekért. Mint a keddi, a Nagyállomás megtartott ünnepségen elhangzott június 25-én és 27-én két szerelvénnyel közel hatezer embert szállítottak Auschwitzba. Az utolsó szerelvényen megközelítőleg kétezernégyszázan tartózkodtak, akiket tudtuk nélkül nem a megsemmisítő táborok egyikében, hanem a Bécs melletti Strasshofba, kényszermunkára szállítottak. Utóbbiak közül többen, az előbbiek közül alig valaki tért vissza.

 

A holokauszt szegedi áldozatainak száma meghaladja a háromezret.