Hogyan tudtak leülni 1200-an a Belvárosi Mozi ma 500 fős Zsigmond Vilmos termében?

A centenáriumi készülődés idején Szabó Éva mozivezető fejéből pattant ki az ötlet, hogy írni kellene egy könyvet a Belvárosi Mozi 1920 óta futó történetéről. Az elkészült kötetet pénteken délután a Belvárosi Moziban mutatták be, a két szerző, Fári Irén helytörténész és Ibos Éva művészettörténész részvételével.
Bod Péter

2022. június 10. 21:07

Hogyan tudtak leülni 1200-an a
Belvárosi Mozi ma 500 fős Zsigmond Vilmos termében?

A pandémia miatt megcsúszott a Belvárosi Mozi 100 című kötet megjelenése, ami így a kerek évforduló után látott napvilágot – mondta el elöljáróban Szabó Éva, a mozi igazgatója.

 

A kötetben szereplő adatok, tények, számok és dátumok összegyűjtése a helytörténész, Fári Irén feladata volt. Mint a kötetbemutatón Hollósi Zsolt moderátor jelezte: ez az alapos helytörténeti rész képezi a friss kötet vázát.

 

– A Móra Ferenc Múzeum nem gyűjtötte a mozi anyagait, amit nem lehetett utólag pótolni, de ugyanez igaz a helyi kő- és szabadtéri színházra – mondta el Fári Irén. Az anyaggyűjtés öt éve kezdődött.

 

A szegedi mozis hagyományokat jelzi, hogy az 1910-es években öt-hat filmszínház működött egyszerre. A rendszerváltás előtti évtizedekben két nagy befogadóképességű mozit, az időközben megszűnt Fáklyát és a Szabadság Mozi névre hallgató mai Belvárosi Mozit töltöttek meg a szegediek.

 

Ibos Éva arról beszélt, hogy őt leginkább a mozizás és a mozizás élménye izgatta. A könyv előmunkálatai során elvégzett kutatásaik ezer irányba vitték a két szerzőt, akik idő hiányában sem követhettek minden nyomot, de a legfontosabbakra igyekeztek összpontosítani.

 

A kötetben szerepel, hogy a mozi nagyterme korábban 1200 fős volt, ma pedig 500: a szerzők természetesnek vették, hogy a korábbi fapadok és székek kisebb helyet foglaltak el, mint a mai kényelmes székek.

 

A Belvárosi Mozi kialakítása során a színházakat tekintették mintának, 1920-ban még hódítottak a némafilmek, a szegedi mozi is zenekari árokkal készült, amelyet a hangos filmek térhódítása után értelemszerűen megszüntettek. Majd 1966-ban lebontották az oldalpáholyokat, így a korábbiaknál sokkal zavartalanabbul lehetett rálátni a vetítővászonra.

 

Épületként is gyönyörű a Belvárosi Mozi, amit az idelátogatók, köztük a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivál résztvevői is dicsérnek.

Mind Fári Irén, mind Ibos Éva élvezetesnek nevezte a kötet megírását és az anyaggyűjtés időszakát. Elmondták: nem lezárt korszakként írtak a mozi történetéről, mert komolyan hisznek annak jövőjében.

 

A mozinak nem csak múltja van, ahogyan ezt a Belvárosi Mozi 100 című kötet is bizonyítja, hanem jövője is. Temetik a mozit, de a beszélgetésen elhangzott, hogy a következő kétszáz évre terveznek. Dicsérték Magyar Milánt, Móra-múzeum grafikusát, a könyv tervezőjét, akinek komoly érdemei vannak abban, hogy ennyire szép, könnyen kezelhető, esztétikus és kézbe való könyv készült.