Kedd este felkerült a parlament oldalára a T/2031 Egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról című törvénymódosítás-tervezet. A 23 oldalas dokumentumot Semjén Zsolt nyújtotta be, előadója pedig Pintér Sándor. Az elmúlt hetekben mi is többször foglalkoztunk a kormány egészségügy átalakítását érintő javaslataival, így nagy meglepetések nincsenek a dokumentumban.

A főbb pontok:

• Egészségügyi alapellátás terén a praxiskörzeteket az állam, azon belül is az Országos Kórházi Főigazgatóság határozná meg.
• Az ügyeleti rendszerben az állami mentőszolgálat szerepét bővítenék, akár a háziorvosok bevonásával is.
• Az alapellátásban jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő szoftver használata,
• A járóbeteg-ellátásban az állami szerepvállalás növeléséhez szükséges intézkedések biztosítása,
• A fekvőbeteg-ellátásban a segítő személyre vonatkozó szabályok bevezetése,
• Az egészségügyi dolgozók minősítésére vonatkozó szabályainak kibővítése,
• Egészségügyben történő közreműködési jogviszonyok felszámolása,
• A szakápolási rendszer átalakítása.

Ezeket a konkrét terveket tudjuk eddig

• Minden megyében kijelölnének egy intézményt, ami irányítási, vezénylési feladatokat látna el.
   
• A sürgősségi ellátás az adott megyei kórházban, a szakellátás a városi kórházakban lenne. Ehhez a városi kórházaknak egész napos betegfogadásra kell átállniuk, és 2 szakterületen fekvőbeteg-ellátást kell tudniuk biztosítani. A megyei kórházban egész napos sürgősségi ellátás és 5 szakterületen fekvőbeteg-ellátást kell megszervezniük.
   
• Megyei szinten átvezényelhetnék az orvosokat és az ápolókat, úgy, hogy az oda-vissza út akár 3 órás is lehet, a 10 éven aluli gyereket nevelőknél pedig legfeljebb 2 órás. A javaslat ugyanakkor kiköti, az átvezénylés aránytalan sérelemmel nem járhat egészségi és családi körülményeire tekintettel.
   
• A 20 százalékos bércsökkentést a minisztériumi ígéret szerint csak azoknál alkalmaznák, aki teljesítménye látványosan visszaesett. Azt, hogy ki és milyen szempontok szerint határozzák meg a teljesítményt, nem tudni, így az sem derül ki a törvénytervezetből, hogy ki, mi alapján adhatna 40 százalékos pluszpénzt.
   
• A szakápolás is változik: igyekeznek a lehető legtöbb tartós ápolásra és gondozásra szoruló beteget a kórházakból a szociális és a majdan felálló szakápolási intézményekbe irányítani, ide akár ápolókat is átvezényelnének, és ehhez ágyakat is átadnának a kórházak. Sőt, az is lehetséges, hogy egyes ápolási helyek a kórházak épületeiben maradnak, de azokat szociális intézmények veszik át. Ha valaki az intézmény szerint az indokoltnál tovább maradna a szakápolásban, gondozásban, akkor fizetnie kell majd, vagy haza kell mennie. Ez azt is jelenti, hogy – Pintér Sándor törvényjavaslata alapján – vége lesz a kórházi elfekvőknek. Ezzel ápolói kapacitást szeretnének felszabadítani, ugyanakkor kérdéses, a szociális rendszer bírná-e a terhelést.

Mi hiányzik a javaslatból?

Míg korábban szó volt az ápolók 130 milliárdos bérrendezéséről, ez nincs benne a pintéri javaslatcsomagban. Így viszont akár tömeges pályaelhagyás is lehet a fenti átalakítás miatt, hiszen az ápolókat is vezényelni akarják.

Elutasítja a javaslatokat a MOK, kidolgozatlannak, kapkodónak tartják

A kormányzati javaslat ellen a szakmai szervezetek még a benyújtást megelőzően is tiltakoztak. A Magyar Orvosi Kamara szerdán közleményben jelezte: nem támogatják a tervezetet, mivel az gyakorlatilag minden javaslatukkal szembe megy. Álmos Péter, a MOK alelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában kedden arról beszélt, bíztak abban, hogy a kormányzat megfontolja a kérésüket és mégsem nyújtja be az általuk vitatott részekkel a törvényjavaslatot, amely szerintük „komoly kockázatokat” rejt. Nem fontolta meg, benyújtották. 

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott interjúban arról beszélt, hogy a legnagyobb problémának a centralizációt látja, amely csak messzebb viszi a döntést a helyszíntől. Velkey ugyanakkor az ápolók tervezett béremelését (130 milliárd forintos tétel) pozitívumként emelte ki – kár, hogy ez a pont végül kimaradt a parlamentnek benyújtott javaslatból. 

Egészségügyi szakértők a Pénzcentrumnak nyilatkozva arról beszéltek, hogy nem tartják jó ötletnek a járóbeteg-ellátás megyénként történő központosítását, mert ez forráshiánnyal járna, az önkormányzatok pedig eddig jó fenntartói voltak a szakrendelőknek. Az az ötlet pedig, hogy az állami mentőszolgálat segítsen be az ügyeleti rendszerbe, abszurd, hisz a mentők a saját feladatukat sem mindig tudják kifogástalanul ellátni.

Kunetz: az egészségügy kivonul a tartós ápolási, krónikus fekvőbeteg-szakellátási feladatok alól

Kunetz Zsombor egészségügyi elemző szerint például a módosításnak nagyon súlyos következményei lesznek, úgy gondolja, tömegek szorulhatnak ki az ellátásból. Kunetz a 444.hu-ra blogjában ezt a részt nehezményezi leginkább a törvényjavaslatból:

„az egészségügyi szakellátás azon ápolási ágyai kerüljenek a szociális ellátórendszer részére átadásra, amelyeken az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók tartós ápolást-gondozást végeznek, az állami fenntartású egészségügyi intézményekben végzett ápolást a szociális ellátórendszer keretein belül működő szakápolási központok végzik a jövőben.”

Szerinte ez azt jelenti, hogy „az egészségügyi ellátórendszer szépen kivonul a tartós ápolási, krónikus fekvőbeteg-szakellátási feladatok alól”.

A szakértő szerint ezzel az a baj, hogy ha tartós ápolásra szoruló betegek tömegével kerülnek haza, ott a hozzátartozók hozzá nem értése miatt leromlik majd az állapotuk, így visszakerülnek majd a kórházak aktív ellátásra szánt ágyaikra. Akinek nincs pénze otthonápolóra, annak pedig választania kell: rokonát ápolja vagy dolgozik. Ezeket együtt nem igazán lehet megoldani. Kunetz Zsombor szerint mindez tragédiákhoz is vezethet.