Hiába az olcsó csirkefarhát ígérete, csak nem akar megszelídülni az a fránya infláció

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál – adta hírül a KSH legfrissebb havi inflációs jelentése. Ez még a decemberi, 7,4 százalékos mértéket is hajazza – éppen fél százalékkal. Pedig már januárban beígérte a kormány az olcsó csirkefarhátat, a hatósági áras cukrot, tejet és lisztet. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A maginfláció pedig 20 éves csúcsot ért el.
Rafai Gábor

2022. február 11. 10:39

Hiába az olcsó
csirkefarhát ígérete, csak nem akar megszelídülni az a fránya infláció

Januárban történelmi csúcsra emelkedett az áremelkedés szintje a Privátbankár Árkosár-felmérése szerint is.

 

Az év eleji drágulás az élelmiszerek körében volt a leglátványosabb.

A pénzügyi portál próbavásárlói csütörtökön 14 százalék fölötti élelmiszerár-emelkedésről számoltak be, ami minden bizonnyal sokkal jobban megközelíti azt valóságot, amit nap mint nap érzünk az üzletekben és piacokon.

 

Az előzetes várakozások 7 és fél százalék körül mozogtak, ezért még a szakértőket is hidegzuhanyként a 7,9 százalékos adat. 

 

A február elsején életbe lépett árstop hatása csak a következő havi adatban jelenhet meg, de aligha hihető, hogy a 10 százalék feletti élelmiszerár-emelkedést érdemben lehet mérsékelni néhány termék árának rögzítésével.

 

Tavaly januárhoz viszonyítva ugyanis az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül 

  • az étolajé 33,4, 
  • a liszté 31,0, 
  • a margariné 21,2, 
  • a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, 
  • a tejtermékeké 17,2, 
  • a tejé 16,9, 
  • a sajté 15,8, 
  • a száraztésztáé 15,1, 
  • a péksüteményeké 14,9, 
  • a munkahelyi étkezésé 11,3, 
  • az éttermi étkezésé 11,2, 
  • a cukoré 11,0 százalékkal

emelkedett.

 

A járműüzemanyagok ára 22 és fél, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 17,1 százalékkal lett magasabb.

 

Az elmúlt egy évben az üzemanyagok és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább.

 

 

  • A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,7 százalékkal drágultak. 
  • A tartós fogyasztási cikkekért 7,9, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 15,7, a szobabútorokért 13,9, a televíziókért 8,8, a használt személygépkocsikért 8,2 százalékkal kellett többet fizetni. 
  • A szolgáltatások díja 5,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 16,3, a járműjavítás és -karbantartás 10,7 százalékkal került többe.
  • A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,4 százalékkal nőttek.
  • A maginfláció újra egy egész százalékpontot emelkedett, és elérte a 7,4 százalékot. Utoljára 2001 decemberében járt ilyen magasságban.

 

A nyugdíjas fogyasztóiár-index is 7,4 százalékra ugrott a decemberi 6,7-ről. 

 

A szakértők szerint a magas infláció mögött több tényező húzódik. 

 

  • Az egész világot óriási energia- és alapanyagársokk érte, ami miatt a korábbi kényelmes helyzet, miszerint a külső környezet folyamatos hűtő hatást gyakorol az inflációra, véget ért – írja a portfolio.hu pénzügyi szaklap.
  • Emellett a belső tényezők is az infláció gyorsulása irányába hatnak. A bérnyomás a munkaerőhiány miatt eleve erős, erre a minimálbér 20 százalékos emelése még rátett egy lapáttal, ez pedig költség- és keresleti oldalról is felhajtja az árakat. 

 

A jövedelemkiáramlást növeli a kormányzat választás előtti példátlan pénzszórása is, ami elsősorban lakosságnál csapódik le.

 

Ilyen környezetben az áremelési szándékok és az inflációs várakozások is erősödnek, az átárazások üteme pedig érezhetően gyorsul.