Hiába az árstop, továbbra is durván drágulnak az élelmiszerek: a tojás, a kenyér és a sajt vágott oda most az inflációnak
2022. június 08. 08:39
A felmérés szerint 28 ezer forint alatt már sehol sem lehet megúszni a családi nagybevásárlást: egy év alatt a margarin ára megduplázódott, a kenyér, a sajt és a tojás ára is hatalmasat ugrott.
Hamarosan dönt az árstop újabb meghosszabbításáról a kormány, de minden bizonnyal ez sem állíthatja meg az élelmiszerárak száguldását.
A Privátbankár próbavásárlói június 3-án látogatták végig három hazai hipermarketlánc egy-egy egységét, hogy megvizsgálják, hogyan alakult a harminc termékből álló minta-élelmiszerkosaruk ára.
Az Auchan, az Interspar és a Tesco közül most az utóbbi kínálta alig egy százalékkal olcsóbban az élelmiszerkosarat, mint egy hónappal ezelőtt, az Intersparban 3,1 százalékkal, az Auchanban 4,9 százalékkal drágábban tudták megtölteni a bevásárlókocsit, mint május elején.
Az átlagos áremelkedés a három áruházban 2,3 százalékos volt egyetlen hónap alatt.
Ami az árstoppal érintett termékek körét illeti:
- a csirkemell így csak 5 százalékkal lett drágább, mint egy éve,
- a cukor 6,4 százalékkal,
- az étolaj 13,7 százalékkal,
- a liszt pedig 20 százalékkal.
És amit nem véd az árstop:
- a 2,8 százalékos tejnél több mint 60 százalékos áremelkedést mértek,
- a sajt az infláció egyik dobogós helyezettje, 72 százalékkal drágább most, mint egy éve,
- a margarinnál 88 százalék fölötti áremelkedést mértek,
- a kenyér 60 százalékkal lett drágább egy év alatt,
- a száraztészta pedig 56 százalékkal.
Az árstopon kívüli termékkörből szembetűnő a tojás árának drasztikus emelkedése: 50 százalékkal többe kerül, mint egy éve.
Volt olyan üzlet, ahol a legolcsóbb tojásból is 729 forint volt egy dobozzal. 45,7 százalékkal drágult a kávé, 43 százalékkal a tea és a rizs, 38 százalékkal a tejföl, a kóla több mint 53 százalékot, a jeges tea 26 százalékot, az ásványvíz ára pedig közel 18 százalékot emelkedett egy év alatt.
Még csak ezután jöhet a feketeleves?
A jelenlegi 8 és fél százalék körüli hazai infláció meghaladja ugyan az EU-tagok 7,8 százalékos átlagát, ám szakértők szerint még ennél is gyorsabban emelkednének az árak árstop nélkül.
Kormányzati és jegybanki becslések szerint több mint 4 százalékkal hozza lejjebb – rezsi, üzemanyag, néhány élelmiszer – hatósági ára az inflációt, vagyis ezek nélkül 13 százalékos lenne a pénzromlás.
Várhatóan a következő hónapokban is kifejezetten magas lesz az infláció, minden bizonnyal még senki sem látja a csúcsát, hiszen az orosz-ukrán háború negatív hatása még csak a következő hónapokban gyűrűznek be igazán az európai fogyasztói árakba.
A jegybank márciusi előrejelzése szerint akár 9,8 százalék is lehet idén az infláció.
Ami jelentősen tovább növelheti az élelmiszerek árát, az a vélelmezett extraprofitot érintő különadók bejelentése: az évi 500 millió forintnál nagyobb árbevételű cégeknek idén a jelenleg is fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként. 2023-ban pedig még tovább emelkedik a kiskeradó mértéke.
Egyelőre nem látni, hogy ennek milyen hatása lesz az egyébként is száguldó kiskereskedelmi árakra. Kérdés, hogy egészben, vagy csak részben próbálják majd meg az áruházláncok a kormány által kivetett extra terhet áthárítani a vásárlókra.
Hogy megpróbálják, az szinte biztos!
(Nyitókép: Szigetváry Zsolt/MTI)
