Hernádi Zsolt: a piaci logikába hosszú távon beavatkozó hatósági intézkedések torzulást, visszaéléseket és áruhiányt okozhatnak

Megérti, hogy a kormánynak lépnie kellett a magas energiaárak miatt, de bízik abban, hogy csak július 1-jéig marad a benzinárstop. Jelenleg sokkal jobban aggódik az ellátás biztonsága miatt, mert „nincs” nagyobb úr, mint a „drága”.
Kékes Viktória

2022. május 04. 10:13

Hernádi Zsolt: a piaci logikába hosszú távon beavatkozó hatósági intézkedések torzulást, visszaéléseket és áruhiányt okozhatnak

Interjút adott a Telexnek Hernádi Zsolt. A Mol elnök-vezérigazgatója azt mondta, „pezsgőt ugyan nem bontottak” a benzinárstop meghosszabbítása miatt, de

 

„nem helyes egy olyan intézkedést támadni, ami sok millió magyarnak ad rendkívüli segítséget egy rendkívüli helyzetben. Még akkor sem, ha nekünk fáj”.

 

Hernádi ugyanakkor hangsúlyozta: az intézkedést csak rövid távon tudják támogatni, mert annak, ha a a politika hosszú távon avatkozna bele a piaci folyamatokba, súlyos következményei - torzulás, visszaélések és áruhiány - lennének, amelyeket szerinte el kellene kerülni. 

 

Hernádi arra hívta fel a figyelmet, hogy az ársapkánál jelenleg sokkal nagyobb problémát jelent az ellátás biztonsága:

 

„Kevesen tudják, de egész Európa markánsan dízelhiányos. Dízel nélkül viszont nincsen európai gazdaság, nincs közlekedés, nincs szállítmányozás. Ha pedig átmenetileg hiány lépne fel, akkor előfordulhat, hogy az európai országok újragondolnák az egyik alapelvüket, az áruk szabad mozgását, gyakorlatilag lezárnák a határaikat. Mert a nincs nagyobb úr, mint a drága”.

 

A Telex kérdésére Hernádi elmondta, hogy a kormány egyáltalán nem vonta be a Molt az árstop szabályozásába, arról ők is csak akkor értesültek, amikor az megjelent. Bízik Gulyás Gergely szavában, hogy július 1-jével megszűnik az ársapka és a kormány semmiféle különadót nem vet majd ki a Molra.

 

„A mi beruházásaink masszívan hozzájárulnak a GDP-hez. Ha elveszik a pénzünket, nem tudunk beruházni, fejleszteni. Közép-európai cégként máshol is van felelősségünk, egyetlen ország sem viheti el a forrásainkat”.

 

Az orosz olajembargóval kapcsolatban a Mol elnök-vezérigazgatója azt mondta, „mindenki ott lát szankciós lehetőségeket, ahol neki nem fáj”. Szerinte az, hogy Németország változtatott az ezzel kapcsolatos álláspontján, 

 

„nem csoda, hiszen az ország sok finomítója közül csak egyetlen, egy orosz tulajdonú érintett, az pótolható. Igaz, a dízelhiánnyal vagy a gázhiánnyal már ő sem tudna mit kezdeni. Ezért ezeket érdekes módon nem is akarják szankcionálni. (...) Ne legyünk naivak. Nem véletlen, hogy olyan szankciókról hallani, amik csak nekünk, vagyis itt Kelet-Közép-Európában fáj, de nekünk nagyon. A Mol-csoport finomítóinak zavartalan működéséhez stabil minőségű és mennyiségű kőolajellátás szükséges. Ha átfogó orosz kőolajembargó lenne, akkor újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat”.

 

Hernádi tisztában van azzal, hogy az ellátás biztonsága gyengének tűnő érv lehet háborús áldozatok esetén, de „mindenkinek meg kell értenie, hogy ez egy komplex kérdés”.

 

A Mol elnök-vezérigazgatója azt állítja, nyolc éve folyamatosan dolgoznak az alternatívákon:

 

„Gázban és olajban is történtek lépések. Sok kapacitást hoztunk létre. Szlovák–magyar, horvát–magyar, osztrák–magyar összekötések készültek, stratégiai tározók, finomítói fejlesztések, mi tényleg tettünk a diverzifikációért, harcoltunk az energiafüggetlenségért”.