Hazudott Gulyás Gergely: nincs megállapodás az unióval a magyar helyreállítási tervről

Gulyás Gergely a Kormányinfón azt állította, nincs akadálya a megállapodás aláírásának. Az Európai Bizottság szóvivője most cáfolta a kancelláriaminiszter szavait. Amíg nincs megállapodás, Magyarország mintegy 470 milliárd forintnyi uniós támogatástól esik el.
Hazudott Gulyás Gergely: nincs megállapodás az unióval a magyar helyreállítási tervről

A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely a többi között azt mondta: az Európai Bizottság szerdán megküldött, a jogállamisági eljárást elindító levele alapján „semmi akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának.” 

 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „kizárólag olyan felvetések vannak a levélben, amelyekről hónapok óta egyeztetünk a Bizottsággal” és már számos területen „közös megoldásokat találtunk, még olyan területeken is, amelyekben a felvetés jogosságával nem értünk egyet”. 

 

Gulyás szerin „nincs olyan pont, ahol ne lenne nézetazonosság, vagy ne lehetne megoldás”, így megismételte, hogy a most küldött levél alapján a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának „semmi akadálya nincsen”.

 

„A magyar helyreállítási alapról folyó tárgyalások és a jogállamisági eljárás elindítása két különböző dolog. Az elmúlt hónapokban számos kérdésben haladást értünk el, de számos kérdés még nyitott, ezek közé tartoznak például a korrupcióellenes intézkedések és az oktatással kapcsolatos ügyek.” – reagált az Európai Bizottság (EB) szóvivője, és ezzel cáfolta a kancelláriaminiszter fenti kijelentéseit. 

 

Veerle Nuyts a Népszavának azt is mondta, a jogállamisági eljárás és a magyar helyreállítási alapról zajló tárgyalások két különböző dolog, azokat nem kellene összekevernie Gulyás Gergelynek.

 

Az Orbán-kormánynak megküldött levélben, ami a jogállamisági eljárás elindítását jelenti, az Európai Bizottság nehezményezi, hogy 

 

  • súlyosak és széles körűek az Unió pénzügyi érdekeit érintő általános kockázatok;
  • a hatóságok évek óta képtelenek vagy nem hajlandók visszaszorítani a korrupciót;
  • a hatóságok képtelenek vagy nem hajlandók kezelni az összeférhetetlenséget a közbeszerzések terén;
  • az egyetlen ajánlattevővel kötött szerződések szokatlanul magas aránya veszélyezteti az átláthatóságot és versenyt;
  • nem felelnek meg a szabályoknak a közbeszerzési keretmegállapodások sem, például az informatikai szektorban;
  • a közalapítványokba szervezett pénzeszközöket kivonták a nemzeti ellenőrzések alól;
  • az alapítványi kuratóriumok tagokra nem vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok;
  • a hatóságok nem kezelik a közigazgatás magas szintjein tapasztalható „cimboraságot”, kivételezést és nepotizmust;
  • a hatóságok nem kezelik a vállalkozások és a politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatokat sem;
  • súlyosbítja a helyzetet az igazságszolgáltatás független működését gátló problémák;
  • a hatékony nyomozati és büntetőeljárási politikát akadályozó önkényes döntéseket is felróják az Orbán-kormánynak;

 

A helyreállítási tervről itt, az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben támasztott elvárásairól itt írtunk részletesen. 

Címlapon

mutasd mind