A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely a többi között azt mondta: az Európai Bizottság szerdán megküldött, a jogállamisági eljárást elindító levele alapján „semmi akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának.” 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint „kizárólag olyan felvetések vannak a levélben, amelyekről hónapok óta egyeztetünk a Bizottsággal” és már számos területen „közös megoldásokat találtunk, még olyan területeken is, amelyekben a felvetés jogosságával nem értünk egyet”. 

Gulyás szerin „nincs olyan pont, ahol ne lenne nézetazonosság, vagy ne lehetne megoldás”, így megismételte, hogy a most küldött levél alapján a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának „semmi akadálya nincsen”.

„A magyar helyreállítási alapról folyó tárgyalások és a jogállamisági eljárás elindítása két különböző dolog. Az elmúlt hónapokban számos kérdésben haladást értünk el, de számos kérdés még nyitott, ezek közé tartoznak például a korrupcióellenes intézkedések és az oktatással kapcsolatos ügyek.” – reagált az Európai Bizottság (EB) szóvivője, és ezzel cáfolta a kancelláriaminiszter fenti kijelentéseit. 

Veerle Nuyts a Népszavának azt is mondta, a jogállamisági eljárás és a magyar helyreállítási alapról zajló tárgyalások két különböző dolog, azokat nem kellene összekevernie Gulyás Gergelynek.

Az Orbán-kormánynak megküldött levélben, ami a jogállamisági eljárás elindítását jelenti, az Európai Bizottság nehezményezi, hogy 

• súlyosak és széles körűek az Unió pénzügyi érdekeit érintő általános kockázatok;
• a hatóságok évek óta képtelenek vagy nem hajlandók visszaszorítani a korrupciót;
• a hatóságok képtelenek vagy nem hajlandók kezelni az összeférhetetlenséget a közbeszerzések terén;
• az egyetlen ajánlattevővel kötött szerződések szokatlanul magas aránya veszélyezteti az átláthatóságot és versenyt;
• nem felelnek meg a szabályoknak a közbeszerzési keretmegállapodások sem, például az informatikai szektorban;
• a közalapítványokba szervezett pénzeszközöket kivonták a nemzeti ellenőrzések alól;
• az alapítványi kuratóriumok tagokra nem vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok;
• a hatóságok nem kezelik a közigazgatás magas szintjein tapasztalható „cimboraságot”, kivételezést és nepotizmust;
• a hatóságok nem kezelik a vállalkozások és a politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatokat sem;
• súlyosbítja a helyzetet az igazságszolgáltatás független működését gátló problémák;
• a hatékony nyomozati és büntetőeljárási politikát akadályozó önkényes döntéseket is felróják az Orbán-kormánynak;

A helyreállítási tervről itt, az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben támasztott elvárásairól itt írtunk részletesen.