Hazudott a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója: szakmai grémium helyett egyedül döntött a százmilliós turisztikai pályázatok nyerteseiről

„Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt”.
– így fogalmazott Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója 2020-ban a Világgazdaságnak adott interjúban a Kisfaludy Program keretében kiosztott egyedi támogatásokról.
A vezérigazgató azt követően nyilatkozott, hogy a 24.hu - a birtokába került dokumentumok alapján - arról írt: fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat az állami turisztikai ügynökség.
A lap az MTÜ vezetőjének nyilatkozata után, még 2020 márciusában közérdekű adatigénylést küldött az ügynökségnek, ebben azt firtatták, kik hozzák a döntéseket.
Az MTÜ a 24.hu-nak adott válaszában azt írta:
„a pályázati rendszeren kívül benyújtott kérelmek elbírálása során a beérkezett dokumentációt az MTÜ szakterületeinek munkatársai véleményezik jogi és költségvetési és turizmusszakmai szempontok alapján, ez a szakmai grémium készíti elő a döntési javaslatot. A folyamat lezárásaként a végső döntést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően az MTÜ vezérigazgatója hozza meg.”
A válasz egyfelől ellentmondott Guller nyilatkozatának, másfelől az sem derült ki, kikből áll ez a bizonyos szakmai grémium.
A 24.hu végül bíróságra ment és első, majd másodfokon is pert nyert az MTÜ ellen, amely így kénytelen volt nyilvánosságra hozni a döntéshozók nevét. Így derült ki, hogy semmiféle szakmai grémium nem létezik, és a Guller egy személyben döntött a több száz milliós támogatásokról.
A lap arra emlékeztet: az MTÜ fennhatósága alatt álló Kisfaludy Program keretében 2020-ban 193 oldalnyi támogatást osztottak ki, addig 2021-re csupán másfél oldalnyi - nyilvánvalóan hiányos - támogatási listát tettek közzé. Az egyedi támogatásokat a nyilvánosság kizárásával osztogatta az MTÜ mindaddig, amíg a 24.hu fel nem tárta a pénzosztó rendszer létezését.
A teljesen átláthatatlan, még pályázati azonosító számmal sem rendelkező pályázatok közös jellemzője, hogy ellenzéki városoknak nem jutott a többmilliárdos keretből, miközben kormányközeli emberek sokasága kapott segítséget.
Állami pénzhez jutott Orbán Viktor volt minisztere, Fellegi Tamás, míg Paár Attila, a 29. leggazdagabb magyar vállalkozó (Tiborcz István korábbi üzlettársa) azért kért vissza nem térítendő támogatást, hogy kiállíthassa a festménygyűjteményét Győrben, Tasnádi László volt III/II-es tiszt és rendészeti államtitkár pedig 286 millió forint közpénzből építhetett balatoni panziót.
Az MTÜ a saját tanácsadóinak is osztott pénzt, így jutott támogatáshoz a borász Laposa Bence és Rókusfalvy Pál érdekeltsége is. A Légli-birodalmat is állami pénzből építik ki, az Echo TV volt vezetője, Farkas Boglárka cége pedig egy Balaton-felvidéki vendégházra nyert 70 milliós állami támogatást.