Hazahozni Európát – Lakner Zoltán jegyzete

Attól még, hogy az Európai Parlament megszavazta, hogy az önkormányzatok közvetlenül is hozzájuthatnak uniós pénzekhez, Budapest vagy éppen Szeged nem kezdhet holnaptól a saját jogán forrásokra pályázni.
Lakner Zoltán

2022. február 17. 10:31

Hazahozni Európát – Lakner Zoltán
jegyzete

Az Európai Unió bonyolult hely, a társjogalkotói rendszerben a parlament döntése még nem „törvény”. Az sem túl valószínű, hogy éppen az a magyar és lengyel kormány, amelyek miatt a közvetlen önkormányzati hozzáférést kezdeményezték, rábólint a változásra az Európai Tanácsban. Mégis, a parlamenti döntés újabb jele annak, hogy az európai autokráciák körül fogy a levegő a kontinensen.

Nem is szólva arról, hogy az Európai Unió Bírósága szerint összhangban van az uniós alapszerződésekkel a 2020 végén elfogadott jogállamisági mechanizmus. A szerdán hozott luxembourgi döntés értelmében elindulhat az a „feltételességi” eljárás, amely összekapcsolja az uniós pénzek lehívását a jogállamisági feltételek fennállásával, abból kiindulva, hogy például független igazságszolgáltatás nélkül lehetetlen feltárni az uniós pénzek elsíbolásának gyanúját, így pedig veszélybe kerül annak az ellenőrizhetősége, hogy megfelelően használják-e fel az uniós országok adófizetőinek pénzét.

 

 

Szemernyi kétsége se legyen afelől senkinek, hogy ezek a fejlemények rövidtávon, azaz a következő hetekben a Fidesz-kampány gyúnyanyagaként szolgálnak majd. Orbán évértékelőjéből ország-világ megtudhatta, hogy még a nyugat-balkáni feszültségért és az ukrajnai háborús veszélyért is Brüsszel a felelős – Moszkva egyszer sem jutott eszébe ennek kapcsán –, hát még akkor az európai pénzek elmaradásáért. Aki vevő erre az üzenetre, most friss fejleményekkel is táplálhatja Unió-utálatát, bele sem gondolva abba, hogy tulajdonképpen miért is lenne jobb nekünk az orosz befolyás, mint az európai? Ebből a szempontból tehát az uniós döntések a kormányoldal szavazóinak mozgósítására is alkalmasak az április 3-i választáson, jobb, ha ezzel szembenézünk.

 

Ebből viszont az is következik, hogy az ellenzéknek is meg kellene próbálnia hasonló mozgósító-erőt kicsiholni a fejleményekből, a maga támogatására.

 

Az egyik lehetséges megközelítés az arra való hivatkozás, hogy az Európai Unió végre tényleg velünk van, vagyis a demokráciát óhajtó magyar választópolgárokkal, európai barátaink sokéves tétlenkedés után megértették (valamennyire), hogy mi a baj az Orbán-rendszerrel, és elkezdtek végre tenni is ellene. Nem Magyarország ellen, hanem a Magyarországot leuraló és a szövetségeseit rendre átrázó hazai hatalom ellen. Talán, de ezt tényleg csak félve feltételezem, talán egyszer az Európai Unió döntéshozói is megértik, hogy a magyar demokraták cserbenhagyása sokkal inkább veszélyezteti a magyarok uniós elkötelezettségét, mint a brüsszelező orbáni retorika és oroszbarát külpolitika.

 

A másik lehetséges kommunikációs irány az, hogy „mi hozzuk a pénzt”. Van ugyanis egy eddig sosemvolt körülmény, az nevezetesen, hogy az aktuális uniós költségvetési ciklus során (egyelőre) nem kell hosszú eljárásokba bocsátkozni ahhoz, hogy pénzt vegyenek vissza a magyar kormánytól. Tudniillik mindeddig egyetlen eurót sem sikerült lekötni sem a hétéves költségvetésből, sem a helyreállítási alapból. S ha erre később sor is kerülne, az rögtön a jogállamisági eljárás alkalmazásának árnyékában történne. Ezzel szemben mondhatja azt az ellenzék, hogy ha kormányra kerül, akkor a jogállam helyreállításával és a helyreállítási alap valódi céljának megfelelő – az egész társadalom számára kedvező – tartalmi módosítások révén haza tudja hozni a pénzt. 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és 3400 milliárd forint kedvezményes hitel áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy még a Fidesz által ütött hatalmas költségvetési lékkel együtt is legyen mozgástér gazdasági támogatásokra és szociális intézkedésekre. És persze nem a hatalmas számokat, a rengeteg nullát kell mutogatni a választópolgároknak, hanem azokat a konkrét intézkedéseket elmondani a családi pótlék megduplázásától az álláskeresési járadék növeléséig, amire ebből a pénzből jutni fog.

 

A mai ellenzék elemi politikai érdeke, hogy hazahozza Európát, hazai üggyé, a mindennapos megélhetés ügyévé tegye az Uniót. Bemutatva egyúttal azt is, hogy Brüsszel a magyar állampolgárok mellett van. Ezzel is ösztönözve uniós barátainkat, hogy most már ne fordítsanak hátat a magyar demokrácia ügyének.