Háromszáz év után ismét égetnek boszorkányt Szegeden

A darab az 1720-as években – nem sokkal a török hódoltság és a levert Rákóczi-féle szabadságharc után játszódik, amikor ugyancsak nehéz idők jártak.
Szegedet és környéket egy megosztott és sanyargató közigazgatás mellett egyszerre sújtották a járványok, az aszály és az éhínség.
A sokféle nyomorúság következtében fellépő válsághelyzet és a bűnbakkereső szándék minden bizonnyal egyaránt közrejátszott abban, hogy 1728. július 23-án a nagy szegedi boszorkányperben tizenkét embert ítéltek máglyahalálra, akiket egyebek között azzal vádoltak, hogy az esőt és a föld zsírját eladták a törököknek.
Pénteken délután fél 3-kor az is kiderül, hogy a társulat tagjai – Fekete Patrícia, Menczel Andrea, Molnár Erika, Tánczos Adrienn, valamint Barnák László és Jakab Tamás – vajon ismét eladták-e az esőt, és ha igen, milyen büntetésre számíthatnak.
A nyilvános „boszorkányégetésre” az érdeklődő szegedieket is várják!