2011-ben még létezett egy kormánystratégia, ami azt tűzte ki célul, hogy Magyarország orosz energiafüggősége csökkenjen. Ennek az épületek leszigetelése lett volna az egyik pillére, a másik pillér az alternatív energiák felhasználása lehetett volna. Előbbiben például Szegeden sok lépés történt, rengeteg panelházat leszigeteltek, utóbbiban európai szinten is jelentős fejlesztés zajlik épp: Szeged távhőszolgáltatásában tetemes gázmennyiséget váltanak ki hamarosan geotermikuis energiával. De erről majd később.

A HVG azt írja, bár az Orbán-kormánynak 12 éve lett volna lépéseket tenni annak érdekében, hogy Magyarország függősége csökkenjen az orosz gáztól, szinte semmi nem történt. A lap emlékeztet: 2010 után Orbánék több ezer milliárd forintért visszavásárolták a külföldi kézben lévő energiaszolgáltatókat, pedig ezeket a pénzeket az uniós pályázati forrásokkal együtt az épületek szigetelésére is költhették volna.

„Ám nem csupán ez a több ezermilliárd forint úszott el, hanem még azokat az uniós százmilliárdokat sem lehetett erre fordítani, amelyeket a finanszírozás szabályai alapján is lakossági célokra kellett volna költeni. Az Orbán-kormány másfél évvel lekéste azt a határidőt is, amikortól az új építésű lakások használatbavételi engedélyéhez minimalizálni kellett volna az ingatlan károsanyag-kibocsátását, így ez is csak idén júliustól lesz kötelező” 

– írja a HVG.

A megkésettség eredménye az is, hogy most már két-háromszor többe kerül egy energetikai korszerűsítés, mint amennyibe került 10 évvel ezelőtt. Képzeljük el, mennyi pénz lenne ma az a panelrekonstrukciós program, ami Szegeden 15 éve lezajlott.

Gáz még van, de olyan értelemben is gáz van, hogy miközben épp csökkenteni kellene az orosz energiafüggőséget Magyarországon, a HVG azt írja, a magyar energiahivatal nemrég épp annak örült, hogy pert nyert az Európai Unió bíróságán, ezért Brüsszel nem kötelezheti az országot arra, hogy gázvezetéket építsen Ausztria felé, ahonnan nyugati gáz is jöhetne az országba. Siker magyar módra.

Rá két hétre az energiahivatal már amiatt panaszkodott, hogy az ország nem fér hozzá a cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas terminálokhoz, mert azok 80 százaléka Nyugat-Európában van. Sőt, még egy közleményt is kiadtak, amiben az áll: „A tengerparttal nem rendelkező tagállamokra tekintettel tovább kell erősíteni az unió nyugat–keleti irányú földgázszállítási infrastruktúráját”. A HVG ehhez teszi hozzá: Magyarország nemrég vett egy kikötőt Triesztben 50 milliárd forintért.

Szegeden eközben mintaprojekt zajlik a gáz egy részének kiváltására

Ami a szegedi geotermikus energetikai fejlesztést illeti, az orosz gázfüggőség felől, de valójában mindenhonnan nézve hasznos projekt értéke jóval túlnőni látszik a befektetett pénznél.

A geotermikus rendszer kiépítése 25 milliárd forintból 2018-ban kezdődött, a kilenc részből álló rendszerből már négy elkészült, öt újabb városrészben márciusban kezdtek hozzá az építkezéshez.

Az új helyzetben, a szomszédban dúló háború miatt a létrejövő új szegedi távhőrendszernek több előnye is lesz. A mélyből érkező meleg víz importfüggetlen, mellette a széndioxid-terhelés is csökken Szegeden, és a város alatt kétezer méter mélyben található meleg víz biztosan van, a gázról ezt már ezzel az egyértelműséggel nem lehet elmondani – mondta korábban Kóbor Balázs, a szegedi távhőszolgáltató vezetője. A hatósági áras energia miatt a távfűtés ára nem biztos, hogy kedvezőbb lesz a mostaninál, de az biztos, hogy

(fotó: Iványi Aurél)