Hamarosan véget érhet a vétókorszak az Európai Unióban, de Magyarország akkor sem szakíthat Európával

Cél egy a mainál hatékonyabban és egyszerűbb szabályok szerint működő Európai Unió, ami megérett bizonyos változásokra. Erről rendeztek kerekasztal-beszélgetést pénteken Szegeden az Agórában.
Bod Péter

2022. december 02. 14:26

Hamarosan véget érhet a vétókorszak az Európai Unióban, de Magyarország akkor sem szakíthat Európával

Mi legyen Európa jövője? Ez a legalapvetőbb kérdés 

 

– nyitotta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke az Alapító Szerződések módosítása mint Európa jövőjének záloga? című rendezvényen az előadások sorát. A szervező Europe Direct Szeged, valamint a Szegedi Tudományegyetem jogi kará működő Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézete (NRTI) volt.  

 

Történelmi visszatekintésében Sulyok Tamás arról beszélt, hogy az EU jogelődje a második világháború után közös gazdasági érdekek mellett annak köszönhette születését, hogy az európai országok el akarták kerülni az újabb világégést. Működőképes békeprojektet hoztak létre, és idővel létrehoztak egy nemzetek feletti jogrendet. A feladat azért sem könnyű, mert ma huszonnyolc jogrendet kell egyszerre működtetni. A huszonhét tagállamét, és magáét az unióét. Az Alkotmánybíróság elnöke úgy vélekedett, hogy a tagállamokban esetében nagy az integrációs felelősség. Fontos kérdés az EU-n belül, hogyan őrizhetők meg a nemzeti hagyományok.

 

Az európai és az uniós politika sokféle nehézséggel nézett szembe 1990 óta – vette át a szót Balázs Péter, egykori külügyminiszter. Három ország – Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia – huszonnégy országra esett szét. Mellette úgy vélekedett: 

 

az EU saját sikerének áldozata lett. 

 

Ezt azzal magyarázta, hogy túlterjeszkedett határain, túl sok tagja lett. Vagy ahogyan szó szerint fogalmazott: 

 

boldog-boldogtalan felvett tagjai közé. Köztük olyan országokat is, amik ma már nem emlékeznek arra, mit írtak alá a tagfelvételi szerződésben. Sajnos ezek sorában ott találni Magyarországot is. 

 

Kezdetben az politikai szervezetnek hat tagja volt és három közös szabályozó rendszere. Ezzel ellentétben ma huszonhét tagja és húsz különböző szakpolitikája, ami túlzottan bonyolulttá tette mára az EU működését.

Balázs Péter, Szigeti Borbála, Sulyok Tamás és Tribl Norbert (fotó: Szabó Luca)
 

Az Alapító Szerződés módosítása ezért is vált időszerűvé, és az Európai Bizottság is ezért indított társadalmi vitát az unió jövőjéről, a változtatások szükségességéről.  

 

Az Európai Parlament két javaslatot tett az Alapító Szerződés módosítására. Intézményi reformokat sürget, és mellette szeretnék elérni, hogy a döntéshozatalban az egyhangút váltsa fel a minősített többségű

 

 – jelezte hozzászólásában Szigeti Borbála, Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének politikai és gazdasági elemzési osztályvezetője. Hozzátette: korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy az unió közös hitelfelvételről döntsön, ám olyan rendkívüli helyzet, amilyen a koronavírus-járvány volt, ezt megváltoztatta.  

 

A Szeged.hu kérdésére Balázs Péter úgy válaszolt, hogy egyfelől valóban az EU komolyabb világpolitikai szereplehetőségével is magyarázható az, hogy módosítani szeretnék az Alapító Szerződést, de talán ennél fontosabb, hogy „olajozásra” szorul az EU belső gépezete.

 

Ezek mellett új jelenségekkel is meg kell birkózni az uniónak: egyes tagállamok a szuverenitás irányába szeretnék visszabontani az érvényben lévő integrációt.

 

Ilyen régebben nem volt – összegzett a volt külügyminiszter. Az EU önálló külpolitikáját a tagállamok önálló külpolitikai törekvése gátolja. Ez rövid időn belül aligha változik.  

 

Az pedig örök igazság az EU-n belül, hogy azokat a kérdéseket, amiket nem övez politikai egyetértés, nem lehet elfogadtatni. Huszonhét tagállam esetén a konszenzus megteremtése nem egyszerű feladat, ezeket kizárólag kompromisszumokkal lehet elérni.

 

Balázs Péterrel készült interjút hamarosan olvashatják.

Címlapon

mutasd mind

Vélemények

mutasd mind