Ha nem kapunk uniós pénzt, a kormány az IMF-re, vagy Kínára is ráfanyalodhat

Bőszen keresi az alternatívát Orbán Viktor.
Kékes Viktória

2022. szeptember 29. 11:40

Ha nem kapunk uniós pénzt, a kormány az IMF-re, vagy Kínára is ráfanyalodhat

Egymás után fogadja el az Országgyűlés azokat a törvényeket, amelyeket az Európai Bizottság szabott feltételül az uniós forrásokért cserébe. Bár Orbán Viktor és kormányának tagjai is optimistán nyilatkoznak az unióval való megegyezésről, a háttérben lázasan keresik az alternatív pénzforrásokat. 

 

Erre utal, hogy a miniszterelnök az őszi ülésszakot megnyitó parlamenti ülésen így fogalmazott:

 

„Ha azt a pénzt a brüsszeli bürokraták nem adják oda, akkor máshonnan szerezzük be azt az összeget”.

 

Az egyik ilyen alternatíva a Nemzetközi Valutaalap lehet. Róna Péter közgazdász a 24.hu-nak azt mondta, a kormány néhány hete felvette a kapcsolatot az IMF-el egy esetleges hitelnyújtással kapcsolatban. Róna semmi rendkívülit nem látna abban, ha a magyar kormány az IMF-hez fordulna forrásigényével. Magyarország tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, joggal kezdeményezhetné tehát a hiteltárgyalásokat a szervezetnél. 

 

Az már más lapra tartozik, hogy ennek a forgatókönynek nincs nagy realitása: Orbánék anno nagy csinnadratta közepette „paterolták ki” az IMF-et Magyarországról, és ezt azóta is előszeretettel hangoztatják. Ami még lényegesebb, hogy a Valutaalap igen komoly feltételekhez köti az esetleges hitelfelvételt: a fiskális egyensúly visszaállítása érdekében szükséges gazdaságpolitikai kritériumokon túl adott esetben személyi feltételeket is szabhat, ez pedig lényegében kizárja, hogy Orbán Viktor és kormánya olyan megállapodásra jusson a szervezettel, ami politikai pályafutásuk derékba törését hozná magával.

 

A 24.hu úgy tudja, második alternatívaként egy esetleges kínai hitel lehetősége is felmerült. Ezekről a hitelekről azt érdemes tudni, hogy 

  • az átlagnál szigorúbb titoktartási kötelezettséget írnak elő;
  • relatíve kemény kondíciókat és szűk újratárgyalási lehetőségeket fogalmaznak meg;
  • sokszor külpolitikai kitételeket is tartalmaznak;
  • egyes elemeikben pedig jobban hasonlítanak a piaci, kereskedelmi banki hitelekre, mint a nemzetközi intézmények és más államok által nyújtott, jellemzően a piacinál jobb kondíciókat ajánló hivatalos kölcsönökre.

 

A 24.hu arra emlékeztet, van olyan gigaprojekt Magyarországon, amely mögött kínai hitel áll: a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés 800 milliárd forintos költségének 85 százalékát fedezi kínai kölcsön. Részleteket nem tudni, mert a kormány a hitelszerződést 10 évre titkosította. Az biztos, hogy a beruházás 979 év alatt térülhet meg, és abban a támogatók és ellenzők is egyetértenek, hogy iszonyatosan sokba kerül.

 

A 24.hu kormányzati forrásra hivatkozva azt írja, hogy míg az IMF hitel felvétele nem valószínű, addig a magyar kormány „folyamatosan kapcsolatban áll” Kínával, sőt, épp most készülnek egy zöld Panda-kötvény kibocsátására is az országban. Ilyen kötvényt csaknem egy éve bocsátott már ki Magyarország, tavaly decemberben 1 milliárd zsenminpi (renminbi), azaz mintegy 50 milliárd forint értékben. Egy dolog bizonyos: ez nem az a lépték, amely hosszú távon hatékony megoldást jelentene a forráshiányra.

 

 

Címlapon

mutasd mind