Azt sok borkedvelő tudja, hogy léteznek világfajták és léteznek olyan fajták amelyek csak itt, vagy döntően a Kárpát-medencében honosak. A fehérek között a legismertebb világfajta a chardonnay, de ilyen világfajta a rizling, amit rajnai rizlingként ismerünk. Döntően kárpát-medencei fajta az olaszrizling, de a legelismertebb, és valóban csak itt honos fehér bort adó szőlőfajta a furmint. Évszázadokkal ezelőtt ez volt a legnagyobb területen elődforduló szőlőfajta az akkori határokon belül, jelenleg a fehér fajták közül a negyedik legelterjedtebb, ami nagyjából 3900 hektár furmintot jelent. De milyen jellemzői vannak a furmintnak, miért ez a legelismertebb fehér fajtánk, mit tud ennek a bora? Ennek megfejtésében van segítségemre Varga Zoltán a Borpont Borkereskedés tulajdonosa, akivel egy hétvégi furmint fajtakóstoló kapcsán beszélgettem.

– Többféle néven ismerték a furmintot – kezdte a beszélgetést Varga Zoltán –, de leginkább a szigeti elnevezést használták rá a középkorban a furmint mellett. A török dúlásig szinte mindenhol megtalálható volt ez a fajta, ami bizonyos vélekedések szerint a Balkánról került a Szerémségbe, mások szerint viszont Tokajban alakult ki. A nevéről is megoszlanak a vélemények, legvalószínűbb hogy a latin frumentum – gabona – szóból ered. A XVII.-XVIII században viszont már egyértelmű volt a jelenléte Tokajban, és többek között az akár furmintból is készülő aszúra keletkezett a Borok királya, Királyok bora mondás.

– Igen, de a mostani furmintkóstolón például aszú nincs is a sorban.

– Valóban nincs, mert a furmintból a száraz borok is nagyon szépek, sőt világszínvonalú minőségűek is készülnek. A furmint szőlő ugyanis igen jól tud cukrosodni de a savakat is meg tudja őrizni, mégpedig úgy, hogy közben a terroirra jellemző ízeket nem nyomja el azaz bora terroir jegyeket hordozó és komplex savú, szépen egyensúlyban lévő lehet, ami eleganciáját és különlegességét tekintve érheti el a világszínvonalat már száraz borként is. A nálunk csak Tokajra jellemző aszúsodás pedig olyan ritka szerencse még hozzá, amire kevés példa van a világban – a francia Sauternes-Barsac vidékén is történik aszúsodás, de ott például furmint egyáltalán nincs. Tokajban ott a Botritys cinerea gomba, de kell még hozzá a Bodrog és a Tisza közelsége, így szerencsés és jó évben megtörténik a szőlőszemek töppedése, és beindul az aszúsodás.

– Tokajon kívül hol van most jelentős mennyiségben furmint?

– A furmint jelenlegi elsődleges hazája Tokaj, de egyre több borvidékre telepítik már. Határokon belül a Balaton-felvidéken, Somló környékén, a Mátrai borvidéken, de még a Soproni borvidéken is előfordul. Határokon túl pedig Ausztriában Ruszt környékén, de a Partiumban és persze Szerémségben is van furmint.

– Milyen jellemző ízei lehetnek a furmint boroknak?

– Az ízek kérdése igen érdekes a boroknál, mert nem mindenki egyformán érzékeli az ízeket, és nem feltétlen ugyanazt érzi ki a borból. De abban megegyezhetünk, hogy a furmint elsődleges illat és ízvilága a birsre és körtére emlékeztet úgy, hogy a borvidékre jellemző ízek is felfedezhetőek, azaz egy bazalt talajon termelt furmint jelentős ásványosságot hordozhat, amit a gyümölcsös ízek nem nyomnak el. Ezért mondják a világ borszakértői is figyelemreméltó és különleges bornak a furmintot. Ezt a száraz furmintokra értem, mert a töppedt szemekből és az aszúsodás során még számos, máshol nem előforduló íz is jelentkezik a borban. Ha a furmint teljes szortimentjét nézzük a száraz boroktól indulva a kései szüretelésű édes borokig, majd a szamorodnin keresztül a sokputtonyos aszúkig, akkor elmondható, hogy ez a legkülönlegesebb fajtánk pláne úgy, hogy máshol nem fordul elő, ezért lehet vagy lehetne világhírű.

Ezzel zártuk a beszélgetést, hogy rá tudjunk térni a lényegi részre, a fajtakóstolóra. Erre a furmintkóstolóra Varga Zoltán kilencféle furmintot hozott el a száraztól a félszárazig majd félédesig és a végén egy édes tételt. Reduktív és oxidatív – hordóhasználattal – eljárással készült borok egyaránt szerepeltek a sorban, ahogyan nemcsak Tokajból, hanem Badacsonyból, Somlóról, Mátrából, Szerémségből is érkeztek furmintok. Az általam értékelt, bírált kilenc bort nem fogom részletesen taglalni, de a közülük hármat kiemelnék.

• Barcza Nagy Somló Furmint 2018., száraz: aranyba hajló sárga szín, szép tükrösség, elegáns kirobbanó illat az első benyomás, furmint jegyekkel, konkrétan birssel. Ízében felvillan némi petrolosság, ami kenyerességgé csitul, ez van, akit zavarhat, én betudom annak hogy natúr borként készül, és a nem fajélesztő tudhat ilyet. Feltűnik a Somlóra jellemző ásványosság is, de mérsékelt formában. Közepes test és alig közepes savak. Az illat teszi igen emlékezetessé ezt a furmintot: 83 pont, szép ezüstérem.

• Sagmesiter Kanias Furmint 2017., száraz: Szerémség, Magyarkanizsa Kányás dűlő. Tükrös, halvány aranysárga szín, közepesen intenzív illat amiben némi gyümölcs mellett feltűnik a kenyeresség. Ízben ez diszkréten itt is felvillan, de kiegyensúlyozottan, bár ez is szinte natúr borként készült. Közepesnél nagyobb a test, és a savak egyensúlyban vannak, így szép komplex a bor, jó arányokkal és túlzásoktól mentesen. Egyértelmű aranyérem: 88-89 pont.
• Szent Benedek Pincészet Szent Tamás Furmint 2008., száraz. Tokaji furmint. Erős aranysárga szín, körben a poháron templomablakos lefolyással. Üde, kristálytiszta illat, ez több mint 14 éves bornál több mint figyelemreméltó, körtével, őszibarackkal. Ízben szintén ezek a gyümölcsök jelentkeznek határozott tokaji terroirral. Az életkorának megfelelően selymes, de ugyanakkor még határozott savakkal rendelkező, komplex, fajtajellegzetes remek furmint. Nem kérdés, hogy a csúcson lévő emlékezetes bor, 95 pont, ami már nem arany, hanem nagy aranyérem.

Ez a három bor szépen jellemzi a furmintot az illatosabb, elegánsabb változattal, a túlzásoktól mentes komplex, kiegyensúlyozott változattal, és a minden szempontból magas minőségű, csúcsbor változattal.