Gyógyszeráremelés jön, mivel Orbánék a gyógyszergyártók különadójával toldozzák a költségvetést

Extraprofitot lát az Orbán-kormány, ezért péntek éjszaka, a szokásos semjéni időszakban benyújtottak egy rendeletet, ami új különadót ró a gyógyszergyártókra. A nettó árbevételük
- 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
- 150 milliárd forintot meghaladó része után 8 százalék különadót kell fizetniük.
A gyógyszergyártók az új teher valamekkora részét nyilván majd beépítik a jövő évi, egyébként is várható áremelésükbe.
A különadókat szinte mindig a vásárlókkal fizettetik meg, így volt ez az eddigi extraprofitadók esetében is. Csak az a kérdés, hogy a gyógyszergyártók különadójából mennyit hárítanak a vásárlókra, azaz mennyivel nő majd a gyógyszerek ára januártól. Az a gond ezzel, hogy a gyógyszeráremelés a legkiszolgáltatottabbakat sújtja leginkább: a kevés pénzből élő betegeket. A különadó okozta áremelés az inflációt is növeli. A dráguláson ráadásul az állam is keres, hiszen az áfa-bevétel növekszik. Tehát végtére is, az ágazati különadóval az Orbán-kormány duplán szivattyúz pénzt a költségvetésbe a lakosságtól.
A Porfolio.hu úgy számol, hogy az új ágazati különadó 140–150 milliárd forint nyereségelvonást jelent majd a magyarországi gyógyszergyártóktól, ennyi pénz folyhat az államkasszába. Ha ezt az összeget a gyártók a vásárlókkal fizettetik meg, akkor hatalmas drágulás jöhet 2023-ban. Már csak azért is, mert egyébként is várható volt áremelés ebben a szektorban.
A gazdasági lap azt írja, csak a Richter különadója 30–33 milliárd forint lehet jövőre.
Hatalmas lyuk tátonghat a költségvetésben, hiszen két hete a Mol különadóját emelte 95 százalékra a kormány, abból 210–220 milliárd forintot várnak.
A Portfolio azt is megjegyzi, az elemzések szerint októberig egy év alatt 9,8 százalékot drágultak a vényköteles gyógyszerek Magyarországon.
(Nyitóképünk illusztráció)