Fontos tudnivaló, hogy a bemutatót szombaton 17 órától rendhagyó helyszínen, az IH-ban tartják – mondta el a bemutató előtti sajtótájékoztatón Kiss Ágnes színházigazgató.

A bábszínház törekvése változatlan, és ez magyarázza az IH-ban való vendégszereplést. A megújuló társulat törekvése volt és maradt, hogy nyissanak a város felé, és minél több valódi együttműködést hozzanak létre a városi, nem kizárólag kulturális intézményekkel.

Nem mondvacsinált együttműködéseket akartunk tető alá hozni – érvelt Kiss Ágnes, és egyben magyarázatát adta, hogy Betyárvilágot miért nem a Bábszínházban mutatják be.

A gyerekeknek készült darab igazi vásári bábjáték, amit legjobban úgy tudunk műfajilag beazonosítani, ha Kemény Henrik Vitéz László-féle bábelőadásaira gondolunk – mondta el a darab rendezője Kovács Géza.

Megtudtuk a próbafolyamat Kecskeméten Majoros Gyulánál kezdődött, aki tervezője is egyben a Betyárvilágnak. Rózsa Teodóra, Rácz Mihály és Mészáros Ágoston színészek nagyon jó hangulatú, intenzív próbafolyamatról számoltak be, amely Szegeden fejeződött be.

A sajtótájékoztatón egy közel ötperces részletet eljátszottak a darabból, amolyan kedvcsinálónak.

Kesztyűs technikával keltik életre a bábokat a művészek, amely ritkán alkalmazott technika a bábszínházi előadásokban, éppen azért, mert ez a vásári bábjátékok, komédiák technikája

– kaptuk, ismertetőt a rendezőtől és Kiss Ágnes igazgatótól.

Nagyon komoly kultúrtörténeti háttérrel rendelkeznek a vásári bábjátékok – jelezte Kovács Géza rendező, amelyek története a társadalmi igazságszolgáltatásról vagy a legbelső lelki félelmeikről, és az azoktól való szabadulásról szól.

Ilyen értelemben a palacsintasütővel az ördögöket folyton verő Vitéz László a halálfélelemmel való viaskodás megszemélyesítője. Ugyanakkor Vitéz Lászlónak számtalan európai megfelelője létezik, egyszerűen, mert vásári bábjátékot a kontinens szinte minden országában játszottak az elmúlt évszázadokban.

A Betyárvilág gyerekdarab, Rózsa Sándor gyerekkorát állítja a történet középpontjába. Leginkább arra a kérdésre keresi a választ: miért, milyen előzmények hatására választja valaki felnőtt korára magának a betyáréletformát.

Természetesen a darab nem a történeti, sokkal inkább a művészeti hitelességre törekszik, és Kovács Géza rendező szerint gyerekek kivételesen pontosan rezonálnak a vásári bábjátékok történetre. Romlatlanságuk és tisztaságuk miatt nagyon jó befogadói a műfajnak.

A Betyárvilág értelemszerűen bekerül a Kövér Bábszínház követkő évadának előadásai közé, mellett utaztatják a darabot, és igyekeznek sok szabadtéri helyszínen előadni.

A vásári bábjátékok előadása technikai értelemben viszonylag könnyű, ami segíti, hogy szegedi bábművészek kilépjenek vele a színház falain túlra.

B. P.