Amikor 2008-ban az indiai gumiabroncsgyártó óriás, az Apollo Tyres Gyöngyösön tervezett gyárat építeni, a városi Fidesz-szervezet helyi népszavazást kezdeményezett. Ebben alighanem igazuk volt, és meglehetősen kínos módon ágált ezzel szemben a szocialista polgármester. A bíróság kimondta, hogy a népszavazási kezdeményezéssel nincs semmi gond, meg lehet kezdeni az aláírásgyűjtést. Ekkor azonban az indiai cég úgy döntött: ha ennyire elhúzódó lokális csatára kell számítania, inkább más helyszínt keres.

A történeti hűség kedvéért jegyezzük meg, hogy az Apollo Tyres ma is jelen van Magyarországon, legutóbbi beruházásukat Gyöngyöstől pár kilométerre, Gyöngyöshalászon valósították meg. Pontosan tíz évvel azt követően, hogy a gyöngyösi Fidesz népszavazással próbálta megakadályozni a gyárépítést, Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke avatta fel a hatalmas üzemet.

Ez visszamenőleg is igazolja, hogy a 2008-as akció azt akarta megakadályozni, hogy a már amúgy is halálos sebtől szenvedő szocialista kormány bárminemű sikert elkönyvelhessen. A sztori a mostani akkumulátorgyáras folytatással kiegészítve pedig azt igazolja, hogy egyetlen kormánynak sem jutott eszébe azóta sem más a saját hazájáról, mint az, hogy valahogyan az autógyártási lánc kiszolgáló részlegébe bekapcsolja.

Ez lenne hát a magyar felvirágzás útja.

De nem is erről kíván szólni ez a cikk, hanem a népszavazásról.

Jelzésértékű, hogy a népével oly gyakran konzultáló kormányban fel sem merült, hogy a nagy nemzeti iparosítási stratégiáról – amelyhez mindössze a nyersanyag, a munkaerő, a víz és az energia hiányzik – társadalmi párbeszédet kezdeményezzen. Az egyre több érintett településen pedig akár népszavazást írjanak ki, ami arra is jó lenne, hogy a lakosok információkat kapjanak, mi vár rájuk. A titkolózás nem véletlenül kelti azt a gyanút, hogy van rá ok, vagyis azért nem beszél nyíltan a beruházó és a kormányzat a környezeti hatásokról, mert nem szívesen tárná a nyilvánosság elé az igazságot. Hiába félinformációzza le az emberek félelmeit a kancelláriaminiszter, csak a kormányon múlik, hogy ad-e nekik tájékoztatást, vagy sem.

Amikor a közvéleményt tényleg foglalkoztató ügyben egy civil vagy ellenzéki szereplő akart népszavaztatni, ahogyan a vasárnapi boltzár ügyében történt 2016-ban a szocialisták részéről, majd 2017-ben a budapesti olimpia kapcsán (ami ugyebár jövőre lenne aktuális) az akkor még nem párttá alakult Momentum tette, akkor a kormány végső soron elszaladt a kihívás előtt. Nem tette ki magát annak, hogy hatalmas propagandagépezetére támaszkodva megvívja a csatát. 

Népszavazás csak akkor lehet, ha a kormány akarja. 

Akár olyan menekültügyi szabályok elutasításáról van szó, amelyeket senki nem kért számon Magyarországon, akár olyan gyerekkori nemváltó műtétek megakadályozásáról, amelyek senkinek eszébe sem jutottak – a kormányon kívül.