Hétfőn robbant a hír: az Európai Bizottság nem nézi jó szemmel, hogy fideszes politikusokkal tűzdelték tele a modellváltó egyetemek kuratóriumát, ezért egyelőre kihagyják őket az EU egyes oktatási- és kutatási projektjeiből. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy bukhatják az Erasmus+ és a Horizont-program forrásait. 

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfót ezzel kezdte. Elmondása szerint a kormány arra jutott, hogy „elfogadhatatlan és tűrhetetlen”, amit a Bizottság Magyarországgal művel, mert amikor a kormány megállapodott Brüsszellel, módosították az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemi alapítványok kuratóriumánál úgy, ahogy Brüsszel kérte. Navracsics Tibor egyeztetni fog az ügyben, remélik, hogy csak félreértésről van szó. Ha az egyeztetések nem jönnek össze, a kormány pert indít az Európai Unió Bíróságánál, de békés megoldást keresnek.

Februárban kezdődhet a költségvetés módosításának tárgyalása, még abban a hónapban el is fogadnák a módosítást. Gulyás szerint sok pánikkeltő nyilatkozatot tettek az utóbbi időben a „dollárbaloldal” szakértői (itt Bod Péter Ákost, Surányi Györgyöt és Simor Andrást emelte ki). 

„A jövő évi költségvetés is a rezsivédelemről fog szólni” - jelentette ki Gulyás. 

Az a céljuk, hogy a nyugdíjak és a reálbérek is nőjenek, azonban a legfontosabb az, hogy a gazdaság elkerülje a recessziót, ha ez sikerül, akkor biztos, hogy az átlagfogyasztásig a családok maradhatnak a rezsicsökkentett energiafogyasztási áron. 

„Hétmilliárd euróról 17 milliárdra ugrott az ország  rezsiszámlája”.

A rezsivédelmi alap 2600 milliárdos forrást áll, hogy hozzá tudjanak járulni az ország energiaköltségeihez. A családtámogatásokra fordított forrásokat sem csökkentik, sőt, az szja-mentesség ezentúl jár a 30 alatt gyermeket vállaló nőknek is. Marad a 13. havi nyugdíj is a miniszter szerint, hiába ezek képezik a költségvetés legnagyobb kiadását, összesen 6150 milliárd forintot.

Kérdésekre válaszolva a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta:

• Az „Európai Parlament példátlan korrupciós botrányban dagonyázik”, ezzel pedig a maradék hitelét is elveszti, javasolni is fogják, hogy a magyar vagyonnyilatkozathoz igazítsák az uniós vagyonnyilatkozatokat. (A vagyonnyilatkozatok rendszerén nemrég volt kénytelen szigorítani az Országgyűlés, éppen az Európai Unió „kérésére”.)
• Az ellenzéki polgármesterek nagy többsége szerint korrekt döntés született az állami rezsitámogatásokról. (Ez nem igaz.)
• A pedagógusokok egyhetes sztrájkjával kapcsolatban a kormánynak egy kérése van a tanárokhoz: legyen törvényes a tiltakozásuk, a jogszabályokat mindenki tartsa be. A kormány nagyra tartja a tanárok munkáját, egyetértenek azzal, hogy a béremelésre szükség van, de akkor tudnak fizetni, ha Brüsszel fizet. (Csak az elmúlt pár nap híreiből szemezgetve: volt pénz, méghozzá 660 milliárd forint, a Vodafone felvásárlására és akadt kósza 22 milliárd médiafigyelésre is.)
• Lehet, hogy lesz második körös önkormányzati rezsitámogatás is, ez attól függ, lesz-e rá pénz, illetve hogyan alakulnak a rezsiárak.

„A kérdés nyitott, szeretnénk segíteni”.

• Az ATV kérdésére Gulyás ismét arról beszélt, hogy a Bizottsággal történt tárgyalások során nem merült fel, hogy a kormányzati politikusok kuratóriumi helye problémát jelentene az egyetemi alapítványok kuratóriumában. Visszahívni azonban nem tudják őket, mert  „ezek autonóm szervezetek”. Summa summarum: nem tudják mit akar a Bizottság, ők teljesen jóhiszeműen jártak el, de akár még októberben is hajlandóak lettek volna változtatni, ha érkezik erre vonatkozó kérés. (Ez sem igaz, trükkösen próbálták kikerülni a szigorú összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, csak nem jött össze.)
• A nyugdíjemelésről Gulyás azt mondta, ha az éves infláció 15 százalék felett lesz, akkor legkésőbb novemberben ki fogják  fizetni a különbözetet. (Arról, hogy a 15 százalékos nyugdíjemelés miért nem elég semmire és miért szakítja szét még a jelenleginél is jobban a nyugdíjasokat, például itt írtunk.)
• Szerinte reális, hogy - Orbán ígéretének megfelelően - év végére egyszámjegyű lesz az infláció. (Az eurózónában ez már most megtörtént egyébként, nálunk decemberre 27 százalék körüli értéket várnak a szakértők.)
• Elvetette azt a „vérlázító, alattomos és sunyi” rendelettervezetet a kormány, amely szerint a magánellátásban dolgozó orvosokat havi 20 óra állami munkára kötelezték volna. Végleges döntés egyelőre nincs. (Arról, hogy egy ilyen döntésnek milyen következményei lehettek volna, itt írtunk.)
• A napelemes pályázatok kifizetéseit illetően szokatlanul önkritikus hangnemet ütött meg Gulyás:

„Szánalmas és borzalmas a teljesítményünk, nem is mondom, eddig mennyit fizettünk ki”.

• A 24.hu arról érdeklődött, mikor értesült a kormány az Erasmus-programból való kizárásról. Gulyás állítása szerint három nappal ezelőtt. A miniszter ismét elmondta, hogy minden területen mind a 17 pontban megállapodtak a Bizottsággal, annak kérései nem vonatkoztak az alapítványi egyetemekre. Ha nem lesz megállapodás, ötmilliárd forintba kerül majd az Erasmus-ösztöndíjak kifizetése a magyar költségvetésnek.
• Mivel az oktatás tartalmának meghatározása nemzeti hatáskör, abba a Bizottság a saját alapjogi chartája alapján sem szólhat bele, így a kormány a „családvédelmi” törvényhez nem nyúl hozzá. Kodifikációs viták lehetnek, de a törvény céljához, vagyis ahhoz, hogy a szülők dolga a szexuális felvilágosítás, nem fognak hozzányúlni.
• Az InfoRádió kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy Magyarország visszalép a 2024-es kézilabda világbajnokság megrendezésétől, mert olyan költségei vannak, amiket jelenleg nem tudnak vállalni, így a tornát Svájc és Ausztria rendezheti meg közösen.
• Az RTL Híradó riportere szerint a Bizottság már november 30-án jelezte, hogy nem lesz jó, ha kormánypárti politikusok ülnek az egyetemi alapítványok kuratóriumaiban. Gulyás ezt hazug állításnak nevezte.
• Arra a kérdésre, hogy a magyar honvédség gépén utazott-e Rómába a pápa ravatalához Orbán Viktor Gulyás azt felelte, „nem volt jelen”. A miniszterelnökséget vezető miniszter azt nem tartja „hatalmas bűnnek”, hogy Orbán ezt követően ugyanezen a gépen Szlovéniába utazott, hogy Janez Jansa bukott miniszterelnökkel tárgyaljon.
• Hiába állítja gyakorlatilag minden szakértő, hogy az árstopok károsak és csak tovább emelik az inflációt, Gulyás szerint a legszegényebbek számára adnak lehetőséget arra, hogy megfizethető áron juthassanak hozzá termékekhez. Ezért amíg nincs áruhiány fenn fogják tartani őket.
• A Telex Vodafone felvásárlására vonatkozó kérdésére Gulyás azt mondta, „szívesen fogadják a gratulációkat”. (660 milliárdért vásárolta fel az állam a 4iG-vel közösen a Vodafone hazai üzletágát. Az ügyletet villámgyorsan nemzetstratégiai jelentőségűvé varázsolta a miniszterelnök.)
• Gulyás ezúttal azt ígérte, hogy az egészségügyi szakdolgozók béremelésére két ütemben, július 1-én, majd március 1-én kerül sor. Ez jelentős, 40 százalékot meghaladó béremelés lesz. (Meglátjuk mi lesz ebből, hiszen ez már eleve fél éves csúszást jelent.)
• A Népszava kérdésére Gulyás azt mondta, ha szükséges, a Horizont-program esetében is átvállalja a magyar állam a finanszírozást.
• A kormány nem lát problémát a debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatban.
• Továbbra sincs napirenden Orbán Viktor kijevi látogatása. (Karácsony Gergely viszont visegrádi kollégáival közösen elment az ukrán fővárosba, alaposan oda is pörkölt a kormánynak. Gulyás a főpolgármester mondatait butának és felelőtlennek tartja.)
• Gulyás szerint nem irreális az a 22 milliárdos összeg (napi 15 milió forint), amit sajtófigyelésre nyert az Observer.
• Megszünteti-e a jegybank a 280 milliárdos vagyonnal rendelkező Pallas Athéné alapítványokat? - kérdezte az Mfor Gulyástól. A miniszter nem tud ilyenről.
• A szolidaritási adó bevezetésével kapcsolatban a miniszter azt mondta, a kormány nem tárgyalt róla, de ez nem jelenti azt, hogy kizárt. A következő hetekben a megyei jogú városok vezetésével konzultál a témáról a kormány.