Gulyás Gergely: lemondtak a miniszterek az egyetemi kuratóriumi tagságukról, nem kell népszavazás a debreceni akkumulátorgyárról, nem kapnak bérelemelést a közszférában dolgozók (frissítve)

Percről-percre tudósítunk a kormányinfón elhangzottakról.
Kékes Viktória

2023. február 09. 12:42

Gulyás Gergely: lemondtak a miniszterek az egyetemi kuratóriumi tagságukról, nem kell népszavazás a debreceni akkumulátorgyárról, nem kapnak bérelemelést a közszférában dolgozók (frissítve)

Elsőként a törökországi földrengésről számolt be Miniszterelnökséget vezető miniszter. Elmondta, hogy már 156 ember és 26 kutya van a helyszínen. A TEK csütörtök reggel 18 fős egységgel csatlakozott a mentőcsapatokhoz. 

A háromnapos kihelyezett kormányülésre áttérve Gulyás azt mondta, hogy ezen a gazdasági helyzetet is megvitatták. A miniszter szerint a magas infláció és az uniós szankciók ellenére teljesítette a kormány az ígéreteit a nyugdíjasok és a munkavállalók felé is. Már folyósítják a 15 százalékkal megemelt 13. havi nyugdíjat, és nő a minimálbér is. Bezzeg Gyurcsány alatt… – gyurcsányozott egy jóízűt a miniszter. (Arról, hogy a nyugdíjemelés miért nem elég semmire, itt írtunk például.) 

Sopronban külön foglalkoztak az ország 2030-ig tartó energiastratégiájával is, ebben „továbbra is jelentős szerepet játszik az atomenergia, a megújuló energiák, azon belül a napenergia”. Azt is közölte, hogy ha a kormány fel tudja venni az európai újjáépítési alapból a kedvezményes hitelt is (ezt korábban egyébként elutasították), azt energetikai beruházásokra fordítaná. Napirenden van az Adria kőolajvezeték kapacitásbővítése is, amit Horvátországgal együttműködve kívánnak megvalósítani. Ezen felül a vízközművek biztonságát szolgáló energetikai fejlesztések is.

 

A kormány természetesen a háborúval és az uniós csúccsal is foglalkozott. 

 

„Elvi alapon szeretnénk ismételten rögzíteni álláspontunkat [...] Azt tapasztaljuk, hogy a háborúban tízezrek halnak meg mindkét oldalon [...] életeket csak úgy lehet menteni, ha azonnali béketárgyalások és tűzszünet lesz”.

 

Végezetül a miniszter bejelentette, hogy az Európai Bizottság kérésének megfelelően, lemondtak a miniszterek, azaz

 

Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Nagy István, Szijjártó Péter és Navracsics Tibor a vagyonkezelői alapítványok kuratóriumaiban vállalt pozícióikról.

Kérdésekre válaszolva Gulyás Gergely elmondta:

 

  • A magyar demokrácia legsúlyosabb problémája, hogy az ellenzéket külföldről támogatják. (lehet tippelni ez melyik médium kérdésére hangzott el)
  • Lehet, hogy mégsem lépünk vissza a 2024-es kézilabda világbajnokság rendezésétől, meg kell nézni, hogy melyik költség a nagyobb: a lemondás vagy az, hogy egy városban egy csoport meccsei legyenek Magyarországon.
  • A Magyar Orvosi Kamara követelései nem kerültek szóba a kormányülésen, de Takács Péter válaszai világosak. (A támáról például itt és itt írtunk.)
  • Azt még nem tudja a miniszter, hogy polgármesterek maradhatnak-e az egyetemi kuratóriumokban, és a kormány arra is nyitott, hogy a tagok megbízatása ne élethosszig szóljon. Gulyás szerint egyébként az egyetemeknek jót tesz, ha polgármesterek ülnek a kuratóriumokban, és a rendszer amúgy is úgy jó, ahogy van. (Arról, hogy mi a nagy különbség a nyugati egyetemek kuratóriumai és a jelenlegi magyar rendszer között, itt lehet olvasni.)
  • „A nyelvtörvény és az oktatási törvény nagyon távol áll attól, amit európai mércével elfogadhatónak tartunk” - válaszolta Ukrajna lehetséges EU-csatlakozásáról Gulyás.
  • Nem tartja szükségesnek, hogy népszavazás legyen a debreceni akkumulátorgyár ügyében, és szerinte bőven megéri Magyarországnak a 320 milliárdos támogatás is.
  • Hiába kérik, nem kapnak béremelést a közszféra dolgozói. (A témáról itt írtunk.)
  • Enyhít a kormány a szélerőművekre vonatkozó szabályokon, csökkenteni fogják azt a távolságot, ami az önkormányzatok határa és a szélerőművek között lehet.
  • Folyamatosan tárgyal a kormány az esetleges befektetőkkel a Dunaferről.
  • Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek adott felhatalmazást a kormány, hogy tárgyaljon a budapesti repülőtér megvásárlásáról.
  • Elvi megfontolások álltak amögött, hogy tavaly Magyarország megvétózta a volt KGB-s ügynök, Kirill pártriárka szankcionálását. A vallási vezetők szankcionálása ugyanis a kormány szerint nem vezet békéhez. (Kirill KGB-s múltjáról itt olvashatnak.)
  • A Végrehajtói Kar igen, a kormány nem vizsgálhatja a Völner-Schadl ügyet. A miniszter kénytelen volt elismerni, hogy valóban befolyásolhatták a végrehajtói kinevezéseket. A történtek ellenére a kormány bizalma Varga Juditban erősebb, mint valaha. (A Völner-Schadl ügy fejleményeit folyamatosan követjük, többek között itt és itt és itt.)
  • Indokolt volt a létszámleépítés a honvédségnél, túl sok volt a tiszt.
  • A kormány nem tervez a debreceni akkumulátorgyár területén különleges gazdasági övezetet létrehozni. Gulyás szerint nem mindenki külföldi ügynök, aki a gyár felépítése ellen tiltakozik. (Szijjártó Péter szerint viszont igen.)
  • Miniszter asszony Völner Pál államtitkár urat kapta, felelőssége nincs Varga Juditnak amiatt, hogy beosztottja bűncselekményeket követhetett el - ismételte el ismét a kormányzati álláspontot miniszter felelősségét illetően a Völner-Schadl korrupciós ügy kapcsán. Gulyás ismeretei szerint négyszemközt soha nem találkozott Varga Judit és Schadl György, és semmi rendkívüli nem hangzott el a megbeszéléseiken. Belső vizsgálat pedig azért nincs az IM-ben, mert az ártatlanság vélelme mindnekit megillet, vagyis Völner elítéléséig nem szabad ilyen vizsgálatot indítani.
  • A vártnál jóval több adó folyt be tavaly a költségvetésbe, az áfa-csökkentés mégsem merült fel. Az ok: Gyurcsány! (Egész pontosan: „Azért nem, mert az idősebbek még emlékeznek a Gyurcsány-kormányok ezzel kapcsolatos ámokfutására”.)
  • Gulyás abban bízik, hogy a debreceni akkumulátorgyár teljes munkaerő igényét meg fogjuk tudni oldani magyar munkaerővel.
  • A politikusok fizetésemelésére reagálva Gulyás azt mondta, szerinte ennél jobb szabályozást nem is lehetne kitalálni, hiszen „együtt sírunk, együtt nevetünk”. (Ezzel arra utalt a miniszter, hogy négy évvel ezelőtt a képviselők egy olyan törvénymódosítást fogadtak el, amely alapján alapfizetésüket az előző évi átlagbér háromszorosában határozták meg. Az új szabályok értelmében idén márciusban a jelenleg1 millió 316 ezer forintos képviselői alapbér 2023 márciusától körülbelül bruttó 1 millió 549 ezer forintra nő. Orbán Viktor fizetése ennek is a négyszeresével, 857 ezer forinttal lesz több.)
  • Gulyás nem tudja pontosan mi hangzott el a Karmelitában a kiválasztott külföldi újságíróknak szervezett beszélgetésen (ahol a miniszterelnök azt mondta, hogy szíve szerint kilépne az EU-ból), de magyar újságírókkal azért nem beszélget így el Orbán Viktor, mert „abból csak még több félreértés lenne”.