Grunwalsky Ferenc: aki nélkül máshogyan nézne ki a magyar filmtörténet

Az idén a rendező és egyben operatőr Grunwalsky Ferenc kapta a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját. A szokásoknak megfelelően mesterkurzuson köszöntötték a díjazottat.
Bod Péter

2022. május 27. 21:45

Grunwalsky Ferenc: aki nélkül máshogyan nézne ki a magyar filmtörténet

Vannak szereplők, akik nélkül máshogyan nézne ki a magyar filmtörténet, és ezek sorába tartozik Grunwalsky Ferenc – köszöntötte a vendéget Varga Balázs filmkritikus pénteken délelőtt a Belváros Mozi Balázs Béla termében.

 

A pályáját az 1960-as évek közepén kezdő filmes szakemberről joggal állapíthatta meg a beszélgetés moderátora, hogy komplex életművel rendelkezik. Felsorolhatatlanul sok film operatőreként jegyzik, majd rendezőként is bemutatkozott.

 

Olyan filmeket fényképezett, mint a Falfúró, a Kicsi, de nagyon erős és a Roncsfilm, valamint a Gengszterfilm. Bár a pénteki beszélgetésen nem került szóba, mégis életpályája második felében lett Jancsó Miklós alkotótársa, és vele olyan filmek operatőre, mint a Nekem lámpást adott a kezembe az Úr Pesten, Az utolsó vacsora az Arabs Szürkénél, Anyád! A szúnyogok.

 

(fotók: Szabó Luca)

 

Meglehetősen kiábrándultan nyilatkozott a film jelenéről és jövőjéről. Kétségét fejezte ki, hogy van-e ma értelme egy fiatalembernek a rendezői szakmát választani. Úgy vélte, ötven-száz év múlva senki nem lesz kíváncsi a mai és a tegnapi mozifilmekre.  

 

Nézete szerint abszurd világot élünk, és s filmrendezőknek ezt nagyfokú iróniával és öniróniával kellene ábrázolniuk, de nem ezt teszik. – Az egész magyar művészetre és kultúrára nem jellemző az ironikus látásmód, szemben például a cseh kultúrával – tette hozzá.

 

Szomorúsággal a hangjában beszélt arról, hogy a dobozokban lévő filmek jelentős részét ma le sem lehetne játszani, mert a levetítéshez szükséges eszközök már nem léteznek vagy éppen a digitalizációba sok alkotás nem került bele.