Groteszk falusi lakodalmat rendez Alföldi Róbert a Mária országából a Kisszínházban

A Szegedi Nemzeti Színház felkérésére írt színdarabot Székely Csaba. Az évad utolsó premierje az erdélyi magyar drámaíró görbe tükörbe helyezett történelmi királydrámája, a Mária országa, aminek kedden délelőtt tartották az olvasópróbáját. A darab arra keres választ, mi történik, ha véget ér egy hosszú, stabil kormányzás és nincs megfelelő ember, aki innentől vezethetné az országot? Bár a történet több mint hatszáz éves, Alföldi Róbert szerint mégis más és más lehet a jelentése április harmadika előtt és után.
Rafai Gábor

2022. március 22. 14:06

Groteszk falusi lakodalmat rendez Alföldi
Róbert a Mária országából a Kisszínházban

 

Barnák László főigazgató az olvasópróba előtt elmondta, a szegedi színház komolyan veszi azt a misszióját, hogy kortárs magyar drámaírók műveit színpadra állítsa. Székely Csaba darabja az évadban már a harmadik ősbemutató, amit eredetileg egy évvel korábban szerettek volna bemutatni, de a járvány ebben az esetben is közbeszólt.

 

– Véletlen, hogy ez a darab született meg. Eredetileg arra kaptam felkérést, hogy a szegedi boszorkánypereket dolgozzam fel egy a színdarabban. Utána olvastam a témának, és arra gondoltam, hogy nem tudnék mást mondani erről, mint Arthur Miller a Salemi boszorkányokkal. Nem sok értelmét láttam volna, hogy legyen egy magyar verzió is ebben a témában, ezért javasoltam, ha már történelmi téma, legyen a magyar történelem egy nagyon kaotikus, eddig alig feldolgozott időszaka, a Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond közötti hatalmi átmenet periódusa 

 

– mondta Székely Csaba, a darab szerzője, aki szerint ez a mű mégis elsősorban a jövőnkről szól, a múltbeli tapasztalatainkat figyelembe véve.

 

 

Mi történik, ha véget ér egy hosszú, stabil kormányzás, és nincs megfelelő ember, aki innentől vezethetné az országot? Vagyis lenne, de ő nő! Megkezdődik az ádáz harc a hatalomért. Öröknek hitt szövetségek bomlanak fel, hűséges szolgálók válnak kegyvesztetté, és akkora lesz a káosz, hogy abból még a győztes sem kerülhet ki győztesen. Árulások, intrikák és váratlan szerelmi viszonyok szelik keresztül-kasul ezt a Shakespeare-i hangulatú királydrámát, amiben a középkori Magyarország történetének egy kevésbé ismert fejezete elevenedik meg.

 

– Ha egy színház rendel egy darabot, abból nem sok jó szokott kisülni, általában egy nyögvenyelős mű születik. Székely Csaba darabja viszont az ellenpélda, mert egy nagyszerű színmű született, ráadásul jól szabta rá a szegedi társulatra. Bár egy történelmi darab, de kiválóan reflektál korunkra is 

 

– mondta Alföldi Róbert.

 

A rendező külön is kiemelte, óriási erénye a darabnak a történelmi hitelessége, az, hogy minden úgy történt a valóságban is, ahogyan azt Székely Csaba leírta.

 

– A darab az ezerháromszázas évek végén játszódik, tehát ma! Olyan sok minden nem változott ennyi évszázad alatt sem. A történet szerint Nagy Lajos halála után teljes a zűrzavar, jön egy női király, Anjou Mária, aki végül nem tudja irányítani az országot. Ekkor áll elő egy laza csávó, Zsigmond, aki azt állítja ő képes erre. Ötven évig uralkodott. A darab erről az átmenetről szól, a rend és a rend közötti időszakról, mert mindenki rendet akar, lehetőleg úgy, hogy ő csinálja azt – mondta a rendező.

 

 

Alföldi szerint a történet erősen profanizált, ezzel azt éri el a szerző, hogy történelmi alakokra is tudunk majd úgy tekinteni, hogy ugyanolyanok, mint mi.

 

Alföldi szerint az egész olyan, mint egy falusi lagzi, ahol az elején még minden tökéletes és szép, a húslevesnél már előjönnek problémák, a menyasszonytáncnál pedig egymásnak esik a násznép. Alföldi úgy fogalmazott, az egész előadás tempójának olyannak kell majd lenni, mint egy falusi lagzinak.

 

A nagyszabású történelmi drámában a színház szinte teljes prózai tagozata fellép.  

 

 

A sok helyszínen játszódó darabot egyetlen képben, egy lehengerelt falú szobában igyekszik megjeleníteni Kálmán Eszter díszlettervező. A díszlet központi elme egy nemzeti színű zászlóval letakart koporsó lesz, ami egyszerre trón, ágy és sok egyéb, de a legfontosabb jellemzője, hogy mindig útban lesz. Lesz még egy tévé, amit sosem néznek, mert be sem lesz kapcsolva, és lesznek kempingszékek, amik kis helyet foglalnak el, mert a darab tizenkilenc szereplőjének is el kell majd férni valahogy a Kisszínház színpadán, ha nem is mindig egyszerre.

 

A darabot április 29-én este mutatják be a Kisszínházban.